Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Műemlékek (Székelyudvarhely, 1996)
másik fából. A szószék minden ízében pompás, az oltárok felszerelése gyönyörűnek mondható, a zászlók arannyal ékesek. A nagy oltár oldalánál remekbe készült, aranyozott kisoltár áll (...). A templommal összeépült a Xaveri Szt. Ferencnek szentelt fűthető kápolna, benne Xaveri Szt. Ferenc megfelelően díszes, gazdagon ékesített, remekbe készült és aranyozott oltára áll. (...) Ugyanott pompás gyóntatószék is van. Kőből rakott cinterem veszi körül mindezeket és azt a tornyot, amelyet Jézus társasága emelt két nagyobb és egy kisebb harang számára és négy toronnyal ékesített...’’ Az 1780-as év elején a szentély megrongálódott, a hajó északi és déli fala befelé hajlott és beomlással fenyegetett: szükségessé vált egy új templom felépítése. Ennek terve még 1781-ben megszületett a már ismerős Schmidt Pálnak köszönhetően, az építkezés azonban csak 1787-ben indult el, 1788-ban pedig egy másik marosvásárhelyi építész, Türk Antal vette át az irányítást, továbbra is Schmidt tervei alapján dolgozva, de ezeket saját ízlésének megfelelően alakítva. Az épületet 1791-re fejezték be, de a részletek és a berendezés véglegesítése eltartott 1793-ig. Batthyányi Ignác püspök szentelte fel 1793. május 27-én. Az alaprajz háromhajós, a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól, felettük ” kecses ívelésű karzat" húzódik; falát nagy ablakok törik át A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A szentélyt a főhajóhoz két részútos falpillér kapcsolja, előttük mellékoltárak helyezkednek el, a szentély végén áll a főoltár, 4 oszloptól keretezve. Heveredekkel 5 szakaszra tagolt tükörboltozat fedi a hajót, mely B. Nagy Margit megállapítása szerint "erősen nyomott csehsüveg boltozatot imitál". A régi templomból csupán egy szépen faragott reneszánsz ajtókeretet (valószínűleg valaha a főbejáratot díszítette) építettek be az újba: ma a sekrestye bejáratánál látható. Entz Géza a templom külsejének, valamint belső terének megformálásában elsősorban a korai klasszicizmus hatását emeli ki, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lehiggadt, egyszerűbb erdélyi barokkhoz kötődő elemeket sem, amelyek — mivel részarányuk nem is jelentéktelen — rányomják bélyegüket az épület stílusára. Egyértelműen barokk ihletésű az enyhén ívelt, mérsékelten profüált bejárat feletti stukkófüzér, a bejárat szemöldökpárkánya feletti két stilizált voluta által közrefogott szalagfüzér, ezek fölött az ablak ívelt szemöldöke, a mellékbejárat feletti bevilágítok, a torony süvege. A templombelsőben az oldalkarzatok szalagfonatos dísze — bár ezeket "a klasszicizmus belopakodó szelleme merevvé dermeszti"—, továbbá a boltozat hevedereit és boltmezőit fedő stukkódísz, a főoltár négy aranyozott fejű korintoszi oszlopa és a rajtuk felfutó aranyozott füzér, az oltárkép feletti dísz, az oldalkarzatok korintoszi 12
