Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)
(protestánsok jogaival, vallási sérelmeivel, a kálvinista hitvédelemmel, a vallási toleranciával, valláspolitikával foglalkozik, bibliák, bibliai kommentárok, igehirdetések, prédikációk, halotti beszédek, kegyes olvasmányok) kötetek mellett megtaláljuk a korabeli vagy régebbi jogi, történelmi, politikai, gazdasági, természettudományos, irodalmi, filológiai, filozófiai vonatkozásúakat is , eredetiben vagy fordításban (néha még saját fordításban is) legtöbbjük nyomtatásban, de kézirati másolatban is. Possesor jegyek, lapszéli, lapalji bejegyzések árulkodnak tulajdonosaik kilétéről, a könyvek használatáról illetve olvasottságukról. Szakfolyóirataik, politikai hírlapjaik, összegyűjtött röpirataik, kiadói katalógusaik, metszetalbumaik mind tágabb értelmezést adnak a fentebb leírtaknak. Sokan közülük külföldön tanultak, könyveiket ott szerezték be. így tehát nem csodálkozhatunk azon, hogy a korabeli Európa leghíresebb nyomtató és könyvkötő műhelyeinek termékeivel gazdagították szellemi tárházukat. Itt említjük meg, hogy ennek köszönhetően könyvtárunkban a könyvkötészet technikai és művészeti mintapéldányait is tanulmányozhatjuk az erdélyi és magyarországi kötéseken át egészen a németországi XVI. Századi jeles mesterek által készített, remekbeszabott dúcnyomásos és görgetős díszítésű, bőrbevonatú, fatáblás kötetekig, amelyek közül sokat alkotójuk megnevezéséig tudunk azonosítani. Különböző korok különböző stílus és ízlésvilága találkozik itt ilyen szempontból. A könyvtár mai állományának több mint egy kilencedét jelentő 8300 régi könyv hazai osztályozás szerint a következőképpen oszlik meg: közel 2600 könyv (31%) 1700 előtt megjelent külföldi kiadvány, közel 4500 kötet (54%) 1701-1800 között megjelent külföldi kiadvány , míg 11,5%-ot kitevő majdnem 950 könyv hazai (erdélyi )nyomtatvány. Kéziratot 245-öt, ősnyomtatványt 3 darabot tartunk nyilván (1489-, 1490- és 1492-ből). A külföldi könyvek között olyan híres könyvnyomtatók és kiadók termékeivel találkozhatunk, mint az amszterdami Hondius, Jansonius és Elzevir, az antwerpeni Bontius, a bázeli Bertschius, Frobenius és Oporinus, a genfi Crispinus, a hanoveri Wechelius, a kölni Hieratus, a londoni Bolifantus, vagy a velencei Aldinus nyomtatványai. A hazai nyomtatványok zömét (kb.72%) Kolozsváron nyomtatott kiadványok, szebeni (15%), nagyváradi (4%), enyedi (3,1%), gyulafehérvári, marosvásárhelyi (2-2%) illetve egyre csökkenő arányban csíksomlyói, brassói, nagykárolyi, besztercei, balázsfalvi kiadványok jelentik. Mindezek tág lehetőséget nyújtanak a hozzáértő kutatónak az erdélyi művelődéstörténet különböző korszakokbeli tanulmányozásához; az erdélyi bibliofilia, könyvművészet, nyomdatörténet tisztázására a külföldi szellemi behatások, „Európához való felzárkózottságunk" vizsgálatára. Itt jegyeznénk meg, hogy az 1711-ig nyomtatott régi magyar nyomtatványok feltárása megtörtént és ennek adatai már beépültek a Régi Magyarországi Nyomtatványok az Akadémia Kiadónál 1971- illetve 1973-ben megjelent két első kötete. Az 1711 utáni kiadványokról is készül pontos címleírás, amelynek alapján a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár régi könyvekkel foglalkozó szakemberek visszajelzései több nagyon ritka , sőt unicum jellegű kiadvány itteni létét igazolják. Ezek között említhetjük a nagyszombati, 1735-ös kiadású Tripartitum Juris Tyrocinium..., a brassói, szintén 1735-ös Tolvaj Menyői: Az arithmétikának... regulákba foglaltatott mestersége, az 1744-es Zey András: Az olajoknak... declaratioja, 1744-ből a második kiadású, kolozsvári Kereszteni oktatások..., az 1745-ös kiadású Liliomok völgye...azaz ötven szent elmélkedések, az 1747-27