Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)

A háború alatt gazdátlanul álló gyűjtemény /Haáz Rezső az első világháború éveiben mint tartalékos tüzértiszt katonai szolgálatot teljesített. - Z.f./ sokat szenvedett, különösen a szőttes-varrottas kollekciója fogyatkozott meg erősen. Azonban újrarendezve és kiegészítve, hamarosan pótoltuk a hiányokat. 1928- ban hozzá kapcsoltunk egy folyosórészletet, melyben a falusi templom és temető népművészeti értékű tárgyai mellett egy fegyvergyűjtemény és iskolánk múltjából megmaradt különböző tárgyak nyertek elhelyezést. Ezek között legérdekesebb egy körülbelül 120-150 éves eredeti diák tóga. Ugyanitt van kiállítva egy festménysorozat, amely a rekonstruált régi kollégiumi diákéletet jeleníti meg 12 képben. A gyűjtés a növendékek segítségével most is folyik, természetesen sokkal lassúbb tempóban, mint kezdetben. Ma már nagyon megfogyatkozott a gyűjtenivaló, ami még feltalálható, annak a sok összeszedő úgy felvitte az árát, hogy igen szűkös anyagi viszonyaink mellett csak nagyon keveset tudunk vétel útján megszerezni."

A néprajzi múzeum kiegészítve a kollégium érem- és régiséggyűjteményével, régi képeivel, 1949-ben állami tulajdonba került, a tanári pályáról nyugdíjba vonult Haáz Rezső lett az első igazgatója (1950-1952).

Sajnos, a tulajdonviszonyok változása, az önállósodás nem jelentette egyben a múzeum fellendülését is. Öntörvényű fejlődését egyre jobban akadályozták az ideológiai korlátok. A mindmáig nyomorúságos költségvetéssel és a szabályzatok által megkövetelt létszámnak mélyen alatta maradó személyzeti kerettel rendelkező „rajoni”, majd “municípiumi" múzeum viszontagságai korántsem értek véget.

Saját székházat 1953-ban kapott, mikor megkapta mai épületének földszintjét. Innen 1959-ben a frissen elkészült Művelődési Ház alagsorába zsúfolták, majd miután még a döntési joggal rendelkező helyi hatalmasságok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire lehetetlen helyzetben van, 1968-ban visszaköltöztették régi székházába. Egy évtized múlva, 1978-ban megkapta a Képtár épületét is, ugyanekkorra elkészült a népi ipari szerkezetek kiállítási csarnoka is a főépület udvarán.

15