Székely Nép, 2010 (46. évfolyam, 59-60. szám)
2010-09-01 / 60. szám
TANÉVKEZDÉS HÁROMSZÉKÉN Szeptemberen megnyíltak az iskolák kapui, de nem felhőtlen a viszontlátás öröme. Az egy évvel korábbinál is több az elégedetlen pedagógus, és még annyi pénz sem jut az oktatásnak, mint tiz évvel ezelőtt. Háromszék 332 óvodájában, iskolájában köszöntötték a diákokat, kicsiket, nagyokat, és tanévnyitó ünnepségeken mondták el: a nehézségek ellenére sikerült mindenütt fertőtleníteni, takarítani, holott arról kellene beszámolni, hogy mit javítottak korszerűsítettek, mennyit haladtak a megkezdett beruházásokkal. A tanulók kevesebb, mint a felének jut új tankönyv, a többiek régit kapnak. 59 falusi óvodában, iskolában nincs vezetékes viz, de ennek ellenére Háromszék mégis országos első egészségügyi engedélyek tekintetében. Becsengettek közel 3,500 pedagógusnak, és mintegy 37 ,000 óvodásnak, iskolásnak, valamint a soha ilyen kis létszámban nem foglalkoztatott adminisztrációs személyzetnek, ugyanis a megszorító intézkedésekkel kiseperték a sepregetőket, a karbantartókat, a könyvelők egy részét, de még azaligazgatóknak is menniök kellett. A KISEBBSÉGI ISKOLÁK NEHÉZSÉGEI Miután ezek mind kisebbségi iskolák, ismét neki kell gyürközniök annak, hogy enyhítsék a magyarul tanulók túlterhelését, és úgy készítsék fel őket az életre, hogy egy többnemzetiségű társadalomban megállhassák mind polgárként, mint szakemberként, mind magyarként a helyüket. Amig a kisebbségi állami egyetem ügye mindig megoldatlan, amíg még mindig csak negyede tanulhat anyanyelvén a kisebbségi iskolákból kikerülő diákok a felsőoktatásban, addig nem mullóan olyan feladatokat is el kell tanintézeteinknek látniok, olyan nyelvi és erkölcsi utravalóval is fel kell tarisznyálniuk a nebulókat a tudás mellett, mely egy kulturautonómiában -a természetes egyensúly és müveldési méltányosság viszonyai között már spontánul is kitermelődik majd. A tanügyi irányítás beindult decentralizációja okvetlenül segíthetne ebben. Különösen fenn áll ez, ha a helyi hatóságok nem politikai klientúra építésre használják fel többletjogaikat és iparkodnak a tantestületeket önállóságukban megerősíteni. Ha ez megtörténik, akkor a vezetők kiválasztásától kezdve a szakmai irányításig minden a helyi tantestület és a szülők döntésétől fog függeni. Ezért fontos, hogy a helyi iskolaszékek és szülői bizottságok is jól megszerveződjenek. Ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy a tanári kar a bércsökkentést követő és érthető demoráltságán némileg úrrá lehessen. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a tanügyi reformtörvény a hivatalos államnyelv oktatásban is ésszerűbb rendet vezethet be, talán az új évtizedben nem nyomja majd az iskolatáska a nebulók vállát, mint korábban. Akkor majd nagyobb szerepe jut a szellemi számybontás ápolásának a mi iskoláinkban és nem kell majd fele annyi erőt elpazarolni a fölösleges tananyag besulkolására. AZ OKTATÁSI RENDSZER DECENTRALIZÁCIÓJA Markó Béla miniszterelnökhelyettes az Erdélyi Televízió műsorában bejelentette, hogyha nem gyorsul fel az oktatási törvénytervezet vitája a parlamentben, akkor a kormány sürgősségi kormányrendelettel fogadtatja el a jogszabály decentralizációra vonatkozó részét. Ennek nyomán az iskolák átkerülhetnek az önkormányzatok hatáskörébe. A politikus közölte, hogy ennek kapcsán megállapodás történt a magyar képviselők és a kormánykoalíció között. A magyar képviselők elégedetlenek voltak, hogy a múlt évben nem sikerült elfogadtatni az oktatási törvényt. Ezért a következő ciklusban elsőrendű kérdésnek tekintik ezt és felgyorsítják a szenátus oktatási bizottságában elakadt törvényt. Kifejtette: az oktatás decentralizációja, akárcsak a korházak esetében, hatalmas lehetőség az önkormányzatok számára, hiszen ezt követően már nem Bukarest, hanem maguk a helyi közösségek dönthetnek az iskolákat érintő kérdésekben, beleértve az intézmények működtetését, az igazgatók személyét, illetve a tanintézményeket illető fejlesztéseket is. A pedagógusokat is súlyosan érintő költségcsökkentő intézkedések kapcsán megerősítette: a "fűnyíró" politikának vége, a magyar képviselők nem fogadnak el több megszorítást és azon lesznek, hogy az új évben a pedagógusok kedvezőbb bérezésben részesüljenek. SZEPTEMBERI ÉVFORDULÓ Szeptember hava azonban nem csak az iskolai "ÉVMEGNYITÓK" hónapja. Csíkszeredában lovas felvonulással emlékeztek meg arról, hogy a hetven évvel ezelőtt létrejött "MÁSODIK BÉCSI DÖTÉS" értelmében Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz. Szeptember 4-én megkoszorúzták a kivonuló román katonák által agyonlőtt Kopacz Béla siiját, a csiktapolcai temetőben. A megemlékezést a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Csíkszeredái szervezete rendezte. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere beszédében hangsúlyozta: "Székelyföld volt, Székelyföld van és Székelyföld lesz, viszont ez mindazokon múlik, akik itt képzelik el életüket, gyermeket nevelnek, és magyarul beszélnek hozzá. Mi a magyar újjászületés 70. évfordulóján köve-telhetjük azt, amit nekünk 1918-ban Gyulafehérváron ígértek, követelhetjük azt, hogy a magyar emberek fölött magyar ajkúak döntsenek"- fejtette ki. Fekete Réka, B. Kovács András, Mózes László hozzájárulása. 5.oldal
