Székely Nép, 2010 (46. évfolyam, 59-60. szám)
2010-09-01 / 60. szám
kutatás, amit a Magyar Tudományos Akadémia Genetikai Intézete végezett el, összehasonlította a honfoglalás kori sírokban talált csontokból kivont DNS-t a mai Magyarországon és Székelyfö 1 dön élő emberek DNS-ével. A kutatás eredménye arra enged következtetni, hogy a honfoglalók csak egy kis embertömeget képeztek, és az újonnan érkezettek hamar beolvadtak a Kárpát-medence sokkal nagyobb lakosságába. (Lásd Gyönyvér Tömöry és mások, és Bernadett Csányi és mások tanulmányait amik 2007 és 2008-ban jelentek meg.) A genomiai kutatók amunkájukról való jelentéseikben azt feltéte-lezték, hogy a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt élő nép túlnyomó többsége szláv volt. Ezek szerint a honfoglalók egy szláv tömegbe olvadtak be. Ha ez valóban így történt volna, mi magyarok ma egy szláv nyelvet beszélnénk. De ez nem így történt. A honfoglalás előtt a Kárpát-medencében nem szláv tömegek éltek (bizonyára szlávok is éltek ott), hanem magyarul beszélő népek. A középkorban, amikor egy harcias nép elfoglalt egy "új hazát" ahol százezrek vagy milliók éltek, akkor az a "honfoglaló" nép beolvadt a helybeli lakosságba, és idővel -100 vagy 200 év múltával-, átvette azok nyelvét. Ez történt mindenhol a kora-középkori Európában. Felsorolok néhány példát: 1. A német nyelvű burgundok elfoglalták Franciaország keleti részét az ötödik század elején. Pár száz év múlva már csak a hazájukneve (Bourgogne/Burgundy) maradt meg. 2. A szintén németes nyelvű vizigótok az Ibéria félszigetet (Spanyolország) foglalták el 440-ben, és néhány emberöltő után elvesztették eredeti nyelvüket. 3. A Longobardok/Lombardok szintén német nyelvűek voltak. Egy időben a Dunántúlon éltek, de onnan elűzték őket az avarok. Ezután elfoglalták Eszak- Olaszországot. Ma csak földrajzi nevük maradt meg: Lombardia. 4. A hetedik század vége felé a törökös nyelvű bulgárok elfoglalták az Al-Duna vidékét, és vagy két évszázad alatt beolvadtak az ottani szláv népbe. 5. A tizedik század elején egy skandináv nép elfoglalta a mai Eszak- Franciaországot. Egy évszázad múlva utódjaik, a normannok, már franciául beszéltek. ó.Körülbelül ugyanakkor skandináv kalandorok átvették a hatalmat Novgorodban és később Kijevben. Egy pár emberöltő után elszlávosodtak. 7. 1066- ban a normannok, akik valamikor szintén skanidnávok voltak, elfoglalták Angliát. Vagy 200 évvel később utódaik már az alattvalóik nyelvét, az angolt beszélték. Szerintünk ez történt a Kárpátmedencében is. A honfoglalók átvették az alattvalóik nyelvét, aminek magyarnak kelett lennie. Ha az alattvalóik nyelve például szlovák lett volna, akkor ma Magyarországon -és a Székely-földön is, szlovákul beszélne a nép. Annak ellenére, hogy mindez logikus és világos, a magyarországi iskolákban csak a régi honfoglalás elméletet tanítják, ami szerint a magyar nyelvet beszélő népek -a székelyek is-, a kilencedik század végén érkezetek a Kárpát-medencébe. Jelenleg nincs semmi kilátás arra, hogy ez a helyzet megváltozzon. Ugyanakkor nagyon sok jel arra mutat, hogy az igazság az ellenkező. A magyar nyelvet beszélő nép már a honfoglaláskor a Kárpát-medencében élt. Ezt a népet akkoriban székelynek ismerték szomszédaik Nem is biztos, hogy a honfoglaló törzsek között lettek volna olyanok, akiknek a nyelve magyar volt. Vékony Gábor szerint nemcsak a kabarok, hanem a többi honfoglaló törzsek is, törökös nyelvűek voltak. Mind beolvadtak a sokkal népesebb magyar nyelvű, székely őslakosságba. Hogy mikor érkeztek a székelyek a Kárpát-medencebe, azt Vékony nem tudja. Amint mondtuk, Kolumbán-Antal József szerint körülbelül 680-ban. Vékony nem tartja kizártnak, hogy még előbb, valamikor Attila idejében. A székelyek nem lehettek hunok, mert a hunok keletázsiaiak voltak és antropológiailag a mongolok közé tartoztak, mig a székelyek minden valószínűség szerint európaias típusú emberek voltak. De lehettek ők a hunok szövetségesei, egy nép a sok közül. E cikk első soraiból arra lehetne következtetni, hogy a magyarok és a székelyek különböző népek voltak. Pontosabban az a helyzet, hogy ez a "két nép" egy volt, csak a "honfoglalás" előtt e népet székelynek hívták, és a honfoglalás után egy részét magyarnak és egy másik részét székelynek. Honnan jött a magyar név? Ez a név a honfoglalóké volt. Azokat hívták "madzsgimak" vagyis magyarnak, kivéve a bizánciak, akik nagyon helyesen törököknek hívták őket -és a királyukat évszázadokon keresztül a "törökök királyának" titulálták. Tehát a magyar nép a nevét a honfoglalóktól örökölte. így volt ez pár helyen máshol is Európában. A burgundiaiak is a német burgundoktól kapták nevüket, a olaszországi lombardok a szintén német longobardoktól, és a bolgárok a török nyelvű bulgároktól. A 9. század végén érkezett honfoglalók a nevükön kívül mást is adtak a magyarságnak: az első uralkodó házukat. Ennek az uralkodó háznak egyes tagjai, különösen Taksony és Géza fejedelmek és István király, bölcs államférfiak voltak. Az ő vezetésük alatt az ország népei -és még a harcias, nomád "honfoglalók" leszármozottjai is -beilleszkedtek az európai népek közösségébe -és folytatták azt a békés földművelő életet amihez a székelyek ősei már évszázadok óta hozzá voltak szokva. IRODALOM: Vékony Gábor. Magyar őstörténet -magyar honfoglalás. Budapest, Nap Kiadó, 2002. Kolumbán-Antal József. Székely honfoglalás. Székelyudvarhely, Litera-Veres, 2008. Marjalaki Kiss Lajos egy 1930-ban megjelent (Nyugat 12. szám) tanulmánya (megtalálható az interneten)--------------------htt!,://eQa.oszk.hu/00000/00022/00492/15 257 .htm Dreisziger, Nándor. "The Lessons of Genomic Research." Hungarian Quarterly, 50 (winter 2009): 50-55. Részben megtalálható: httQ://hungarianguarterly.comlnol96/8.shtml Dreisziger, Nándor. "Hungary's Miraculous Transformation under Prince Taksony, 955-970." Kalejdoszkóp / Kaleidoscope: Magyar-Angol Kulturális Folyóirat. Vol. VIII, no. 3 (March-ApriI2010): 23-24. OLVASNIVALÓ a magyarországi genomiai kutatásokról: Gyöngyvér Tömöry, Bernadett Csányi, Erika Bogácsi-Szabó, Tibor Kalmár, Ágnes Czibula, Aranka Csősz, Katalin Priskin, Balázs Mende, Péter Langó, C. Stephen Downes and István Raskó. "Comparison of Maternal Lineage and Biogeographic Analyses of Ancient and Modem Hungarian Populations." American Journal of Physical Anthropology. 134 (2007). Pp. 354-368. Bernadett Csányi, Erika Bogácsi-Szabó, Gyöngyvér Tömöry, Ágnes Czibula, Katalin Priskin, Aranka Csősz, B. Mende, P. Langó, K. Csete, A. Zsolnai, E. K. Conant, C. S. Downes and 1. Raskó. "Y - Chromosome Analysis of Ancient Hungarian and Two Modem Hungarian- Speaking Populations from the Carpathian Basin." Annals of Human Genetics, 72 (2008). Pp. 519-534. 2.oldal
