Székely Nép, 2008 (43-44. évfolyam, 55-56. szám)
2008-09-01 / 56. szám
r r SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 44. évfoyam 2008 szeptember 56. szám KÉSZÜL A MAGYAR KISZÁMOLÁS Úgy is jellemezhetem a mostani magyar kormányt, mint azt a legyengült beteget, aki asztaltól ágyig tapogatózva, de vamilyen rejtélyes módon sikerül megkapaszkodni a léghuzatban, és nem esik el egyelőre. Azért emlitem magát a kormányt, mert az az ős ok, ő a demiurgosz, és immár a harmadik - igaz nem egymást követő - kormányzási ciklusban - végzi eszement elszántsággal az ország anyagi és jövendőjét illető el - kiárusítását. így, ahogy irom: szó szerint. Egy percig illanjunk vissza az úgynevezett rendszervátozás óráiba: akik rávetették magukat az elárusitásra, a nemezeti vagyonra legelőször, azok a már akkor pénzes kommunista vezetők és rokonuk volt. Az vett csipetnyi pénzen gyárat, földet sarokházat, nyitott bankokat és társaságokat, akiknek már megvolt az előző rendszerből, a kommunistából, a tőkéje, illetve - és ez talán fontosabb - a kapcsolatrendszere a haveri, meg a kommunista hálózata révén. Szívesen imék kiszámolást, mint rövid beszámolót, kiszámolnánk bizony szívesen a Gyurcsány -kormányt, ahogy gyermekkorunkban a hunyót. De ezek nem akarnak hunyok lenni, vlami ördögi okból. Azt hiszem Rákosi óta, illetve az “56-os Kádár óta” gyülevész kormányt és kormányzatot még nem utált ilyen egyetemesen a magyar nemzet, mint eezt a különítményt és művelőit. Ám buktaatásra képtelenek vagyunk, mert a legújabb Szent Szövetség, az Európai Unió mozgatni sem engedi a tömegeket. Valamilyen furcsa, magyarországi felfedezésű demokrácia folytán, sem a százszor szégyenben és hazudozásban kapott, nemzetromboló és a nemzetet határozottan megtagadó- lásd a kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején megismerhetett gyalázatos voltát - miniszterelnök, sem brigádja nem hajlandó lemondani! Hellyel-közzel lelép egy-egy kormánytag a maga undora folytán, jön helyébe más, hit-hű ál-szocialista és álliberális. Az egészségügyi reformnak nevezett garázdálkodásra szintén fölfigyelt az egész Európa. Mert nem igaz, hogy nem figyel. Czegő Zoltán Nagyon is. De amit Ágnes ( Ágnes nővér ) végzett, a tébollyal volt határos. Tucat szám záratták be - és ebben a pusztán mézre menő Szabad Demokraták Szövetsége volt az irányitó, a vezér - a gyógyintézeteket, kórházakat, “összevonták, egyesítették” azokat és természetesen a “lakosság érdekében”. Ma már ott tartunk, hogy minden nap találunk esetet, halált, mert a korház folyosóján valahol négy, öt, hét órát kell várakoznia a betegnek, mert rá se néz senki, nincs nővér, nincs orvos. “Ágnes nővér” miniszterasszony volt az, aki kijelentette, a hűvösvölgyi Korányi Korházra is szemet vetve, hogy a betegek köztudottan nem a jó levegőtől, hanem a gyógyszerektől gyógyulnak. Ugyanis az eszményi helyen elterülő korházegyüttesre is szemet vetett, na nem a kiskunsági nyugdíjas főkönyvelő, hanem a hithű milliárdos társaság... Ha ki Amerikában kissé megerőlteti emlékezetét felötlik a lipótmezői idegszanatórium és környéke: eszményi tájban az intézet, maga az épület is megkapó, noha lerobbanva a mostani helyzetnek megfelelően. Nos, az a szanatórium nincsen már. Hét lakat alatt, valakik megvették, szálloda lesz ott, vagy lakópark hétszeres őrzés alatt, hogz a pénzmágnásokat senki se zavarhassa. Egy jólismert iró depresszióba kerülvén, pesti orvosához ment, elmondva betegségének okát és arra kérte, hogy segítsen őt bejuttatni önköltségén egy szanatóriumba, hogy kipihenhesse magát és magából a rendszerváltást. Az orvos közölte vele: Magyarországon egyetlen ideg- és gyógyszanatórium sincs. Nincs a Lipótmezőn sem. Nincs nekünk már Ágnesünk sem, hiszen az óriás felháborosodás és a márciusi népszavazás miatt el kellett küldeni a bársonyszékből. Csak mellesleg emliitsem meg - mert náunk, a felső körökben ez is mellékkereset: Ágnes minisztemővér szabadságpénz orvén közel hétmillió forintot vett fel. Mert, hogy nem használta ki a szabadságidejét, hanem óriási munkakedvvel küzdött sikerrel a magyar egészségügy szétveréséért. Az elmúlt hetekben Eger város tüntetett sokadszor a korháza eladása ellen. Még nincs lezárva az ügy, de halad, mert a romlás az haladás nálunk, reformnévre keresztelve. Panaszkodom idegen országokban élő magyar testvéreim vállán. Jót nem irhatok. Megvolt az idén is a homoszekszuálisok, leszbikusok ízléstelen felvonulása Budapesten. Az Andrássy út meg a történelmi hősök tere megtelt, hatalmas rendőri felügyelet mellett, védő kordonokon belül, nehogy bántódás érje a másság-rétegünket és azok testi épségét. És azok, akik megirtóznak tőlük, azok is felvonultak ellenük, hihetelen tojászápor a házakból, járdákról... És megjelent az a féltucatnyi, rendőrség által bérelt társaság, akik mindenütt, ahol lehet, kocsikat vernek szét, telefonfülkéket, itt is rendőrkocsikat. És jöttek az Izraelből uniós pénzen megvásárolt vizágyus kocsik, hogy bizonyítsák: “ a rendőrség ura a helyzetnek”. És jött a magyarázat is, hogy a Fidesz, a “szélsőjobboldal” szervezte az ellentüntetést. Nem igaz. Ilyen esetekben a Fidesz a helyén van, ellenük semmit sem szól. Tegyem még hozzá, igen röstelltem, hogy az SZDSZ ügyvezető igazgatóját, Horn Gábort a hitvány népség bizony megverte a Városligetben, amikor kézenfogva sétált a maga fiatal hölgyével, ahogy az illik. Ezt az egyet szégyelltem Ki tagadta meg az ókori Athénban, Rómában a természet zsákutcájába esettektől a párválasztást? Senki, soha. De nem is vonultak az Agorára meztelenül. Az ügyészség azonban csak a kődobálókat, a rendőrkordont lebontókat Ítélte el -, és mindent ráfogtak a Fideszre. Gyurcsány a tüntetés másnapján nemes dühvei kiáltotta világgá, mintha a világon ez lenne a legfontosabb, hogy chartát fog kibocsátani szeptemberben a homoszekszuálisok védelmére. Közben olyan az infláció, hogy röstellkedve gondolok vissza 1992-re, amikor azt írtam: szegény Románia s benne szegény szülőföldem, még végig kell csinálniok mindazt, ami itt addig megtörtént... Nos, Románia, Szlovákia egyszerűen elhagyta Magyarországot, nem 1 oldal
