Székely Nép, 2008 (43-44. évfolyam, 55-56. szám)

2008-09-01 / 56. szám

seikből. Az olasz külügyminiszter, Sidney Sonino, nyíltan megmondta neki, hogy “ne avatkozzon bele az európai ügyekbe, maradjon az amerikai kaptafánál.”

Wilson teljesen kiábrándulva és belefáradva az európai politikai játékba és a gyanús ügyletekbe, sértődötten hazament. Ot már csak a Népszövetség érdekelte, a fennkölt 14 Pontról teljesen megfeledkezett. Odahaza Amerika nem hagyta jóvá sem a 14 Pontot, sem a Népszövetséget. De a félig elkészült békeszerződés mégis érvénybe lépett, és a század hátralevő részében hihetetlen sok szenvedést,

zűrzavart, szegénységet, vért és háborút okozott.

Magyarország, jóllehet ellenezte a háborút mielőtt kitört volna, a legtöbbet veszített. Elveszítette területének kétharmadát és magyar lakosságának egyharmadát. Egymillió magyart kapott Csehszlovákia, három milliót Románia, 580.000-et a Szerb, Horvát és Szlovén állam, egy fél vármegyét pedig Ausztria csak azért, hogy ne csatlakozzon Németországhoz. A Szövetséges Hatalmak elhatározták, hogy a bolsevista Magyarország legyen olyan kicsi és olyan

gyönge, amilyen csak lehet. Nyolcvan év után a magyarok még mindig benne vannak a csávában és alig, alig tudják fenntartani magukat, hogy el ne sülyedjenek.

Hálásak vagyunk David Andelmannak, hogy alaposan és részletesen leírta minden részrehajlás nélkül az 1919-es béketárgyalást, ami a világtörténelem egyik legtragikusabb századát teremtette meg és teremti még a mi századunkat is. Azt is bemutatta, hogy egy elnöknek a dicsvágya, naivitása és kitartás nélkülisége, miként okoz milliók számára tragédiát.

AZ EURÓPAIUNK) BÍRÁL

Bogdán László

Románia Európának ásványokban, erdőkben, termő földekben, vizekben és tengerben egyik leggazdagabb országa. A gazdasági életnek fejlődését és lakóinak boldogulását azonban nagyban megakadályozza a korrupció. Az állam 131 éves fennállása alatt még mindig nem tanulták meg a 8. parancsolatot, hogy: “Ne lopj!” Ahol a lopás nem szégyen és nem bűn, hanem elfogadható ügyeskedésnek számit, a korrupció virul. Adam Smith, a kapitalista piac gazdaság helyes szabályainak a megfogalmazója mondta, hogy gazdasági életnek az alpja az erköcs. Az igazságszolgáltatás biztonsága és a magántulajdon tisztelete nélkül nem alakulhat ki egészséges társadalom és nem fejlődhet az ország.

Amint várható volt, hiszen a kiszivárgott részletek is jelezték az Európai Unió Romániával foglalkozó jelentése bírálta a Romániában eluralgó, a legfelsőbb hatalmi körökig elérő, az egész országot gazdaságot behálózó korrupciót, hangsúlyozva, hogy a Korrupció Ellenes Ügyészség ugyan működik, bizonyos eredménzeket mutatott is fel az elmúlt időszakban, de távol áll a korrupció felszámolásától. És ebben döntő része van, legalább is a jelentés szerint, a politikai elitnek. Bírálják a parlamentet is, amely bizonyos periódusokban, bizonyos ügyek esetén keresztbe tett az ügyészségnek, egyenesen gátolva megnehezítve, ellehetetlenítve munkáját. Ennek is tulajdonítható, hogy igen, igen nehezen kerülnek horogra az igazi nagy halak, s a korrupció ellenes kormány által állandóan hangsúlyozott harc felemás eredményekkel zajlik. De nem csak ez, továbbra is zökkenőkkel nehezen valósul meg az ügyészségek, bíróságok függetlenedése.

Willem de Pauw, belga ügyész, az Európai Uniónak veterán tanácsadója, aki a legjobban tájékozott a romániai ügyek felől, kijelentette, hogy ahelyett, hogy

Románia előbbre haladna a korrupció ellenes harcban, visszafelé fejlődik és ha igy megy, visszaesik abba a helyzetbe, ahol volt 2003-ban. Az ő véleménye szerint, a romániai államférfiak szándékosan hátráltatják az igazságszolgáltatást, saját bőrüket kiméivé. Visszatekintve az eseményekre, az Európai Unió túl sokat várt a román politikusoktól, akik visszaéltek a bizalommal. Ezért a Románia iránti bizalmatlanság egyre jobban erősödni fog az Unióban.

Mindez igazán nem új, a bírálat enyhébb, élesebb formában az elmúlt években állandóan elhangzott. És nem csak az uniós biztosok részéről!...Traian Basescu államfő is többször kirohant a parlament ellen, és bírálta az igaságszolgáltatást is. Igaz, kritikájából sokat levon, hogy miközben a korrupcióellenes harc fontosságát hangsúlyozza - helyesen látva, hogy ez ma Romániának Achiles sarka, s ha itt nem történnek gyökeres változások, megnehezíthetik az ország beilleszkedését az uniós jogrendbe! - ő maga is súlyosan vádolható több ügyben is, a flotta eladásától villája illegális, potom pézen való megvásárlásáig.

Plitikusok fókuszba kerülő és redszeresen elakadó ügyei - a volt miniszterelnök Nastasetól kezdve a súlyos umbuldákkal, visszaélésekkel csúszópénzekkel vádolható volt miniszterekig - is szerepelnek a jelentésben. (Nastaset a parlament újból felmentette. Tiz olyan politikus ellen folyamatban levő ügyet sorolnak fel, amelyek megmagyarázhatatlanul elakadtak.

Az egykori igazságügyi miniszter, Monica Macovei, felállította a Feddhetetlenségi Ügynökséget, és nyomban menesztették. Az intézmény új elnöke, Alexandra Macovei (csak névrokonok) kifejtette, hogy az általa vezetett intézmény óriási problémákkal küzd, elsősorban állománya ma nincs

feltöltve...(!), mindössze negyvenkét munkatársa van, noha ennek többszörösére lenne szükség, hiszen mintegy kétszázezer személyt kellene ellenőrizni, akiknek nyilatkozattételi kötelezettségük van. Közülük százötvenezren a törvényes határidőig még le sem adták vagyonnyilatkozatukat (!?). A munkatársak jelenleg a jogtalan vagyonszerzési ügyeket vizsgálják, de munkájukat több, Abszurdisztánra jellemző probléma is nehezíti. Elsősorban nem képesek megbüntetni a szabálysértőket azon dermesztő oknál fogva, hogy hiányoznak az ehhez szükséges formanyomtatványok (!). A bürokrácia malmai láthatólag lassan, akadozva őrölnek! Ráadásul nem működik az integrált számitógépes rendszer sem, s igy a digitális vagyonnyilatkozatok közül képtelenek kiszúrni a gyanúsokat ....

A román országgyülás két házát bizonnyára elgondolkoztatja a bírálat, bár az első reakciók nem sok jóval kecsegtetnek, a különböző tévé műsorokban megszólaló politikusokszakértők, az igazságügyben dolgozó szakemberek és kommentátorok véleménye bizarr módon különbözik. Az érintettek igyekeznek egymásra húzni a vizes lepedőt. Noha első reakciójában Colin Popescu Tariceanu kormányfő azt a következtetést vonta le a jelentésekből, hogy marad a nulla tolerancia elve, a kormány eltökélt, hogy véghezviszi az emlegetett ügyeket. Csakhogy mi ezt már sokszor hallottuk - és marad minden a régiben.

A baj ott van, hogy Franciaország politikai és financiális okokból túl hamar nyomta be Romániát az Unióba. És most ugyanaz a politikai nyomás nem tisztázni, hanem a szőnyeg alá próbálja dugni az elhamarkodott döntést. Sajnos ez sem Romániának, sem az Európai Uniónak nem fog használni.

5. oldal