Székely Nép, 2007 (42. évfolyam, 53-54. szám)
2007-09-01 / 54. szám
1 Az 1989-es lázadás után, amit Tőkés László, temesvári lelkész, később nagyváradi püspök, bátor kiállása váltott ki, az erdélyi magyarság azonnal követelte az önálló Bolyai Egyetemnek a visszaállítását. A román kormány azonban, a Babes Egyetem vezetőségével összefogva megtagadta a követelést. A román hatóságok féltékenysége tragikomikus és nevetésre méltó lenne, ha nem volna olyan súlyos a következménye. íme a következő eset. Egy több-nyelvű és több-kulturájú egyetemnek az az első számú követelménye, hogy a jelző táblák, melyek a látogatókat és a diákokat a különböző osztályokba, szemináriumokba, laboratóriumokba irányítják, a kisebbség nyelvén is ki legyenek írva. Az Európai Unió Kisebbségeket Felülvizsgáló Bizottsága megállapította, hogy Európa minden egyetemén, ahol több-nyelvű oktatás folyik, a jelző táblák a kisebbség nyelvén is fel vannak tüntetve, kivéve Romániában a Babes-Bólyai Egyetemen. Amikor a magyar professzorok és előadók kérték a többnyelvű táblák kifüggesztését, az egyetem rektora, az egyetemi szenátus megkérdezése nélkül, megtagadta a kérelmet. A múlt év, 2006. október 22-én, Dr. Hantz Péter egyetemi előadó tanár, magyar jelző táblákat függesztett ki az egyetem különböző épületében. A táblák pontosan olyan nagyságú és formájuak voltak, mint a román jelző táblák. Még azon a napon, a rektor elrendelte a magyar feliraták leszakitását és széttépését. A rektor azonban még ezzel sem volt megelégedve. Rábírta az egyetem szenátusát arra, hogy Dr. Hantz Pétert és Dr. Kovács Lehel Istvánt, az Egyetemi Indítványozó Bizottság alelnökit, azonnal függesszék fel állásukból. Magjegyzendő, hogy a szenátus magyar professzorainak a szavazatát nem számolták meg. Látva ezt az önkényes és erőszakos viselkedést, tiltakozásuk jeléül az egyetem két magyar helyettes rekora, 120 professzor és egyetemi előadó, valamint a Fizika és Számítás Technika teljes fakultása, ahol Dr. Hantz és Dr. Kovács tanítottak, lemondott. December hónapban Erdély több városában az egyetemi hallgatók és egyetemi egyesületek erőteljesen tiltakoztak a kolozsvári önkényeskedés ellen, és egyben követelték az önálló állami Bolyai Egyetem visszaállítását. Románia Közoktatási Minisztere, nem törődve a nemzetközi kötelezettségével, nem tartota fontosnak az eseményeket. Ezt látva, Dr. Bodó Barna, az Egyetemi Indítványozó Bizottság elnöke, kérelemmel fordult az Európai Parlamenthez, hogy orvosolják a román egyetemi vezetés megalázó és erőszakos viselkedését, és kifejezte, hogy nem csak az egyetemi kar, hanem az egész erdélyi magyarság követeli az önálló Bolyai Egyetemet. Egy nap alatt 38 parlamenti képviselő aláírta a kérelmet, közöttük Tabajdi Csaba, a Kisebbségi Csoportok Közötti Bizottság elnöke, valamint Henrik Lax, svédnyelvü finn képviselő, a bizottság alelnöke. Kifejezték, hogy Európa több államában, ahol jóval kisebb számú népcsport él, mint az erdélyi magyarság, mindenütt van önálló nemzeti egyetem. Azt is elmondták, hogy mindenütt, ahol kétnyelvű, vagy két-kulturájú egyetemet állítottak fel, állandóak a súrlódások. Dr. Hantz Péter, aki menesztése óta németországi egyetemen tanít, több helyen előadásokat tartott a kolozsvári tarthatatlan helyzetről. Az erdélyi magyarok tudatában vannak, hogy román részről az ilyen fajta panasz erős tiltakozást von maga után. Mindenféle gyalázkodást és hamis vádat felhoznak a magyar diákok anyanyelvű felső-oktatása ellen. Egyes szélsőséges csoportok, sőt parlamenti képviselők is odáig mennek, hogy követelik az állampolgárság visszavonását aoktól a magyaroktól, akik nem tudnak románul. Nem hajlandók megérteni, hogy az önálló Bolyai Egyetem nem sérti meg egyetlen román egyetemnek a jogait és egy sem fog megsérülni azért, mert egy állami magyar egyetem is létezik az országban. Ellenkezőleg, Románia nemzetközi hitele és tekintélye rendkívül sokat nyerne az önálló magyar Bolyai Egyetem visszaállításával. Ennek ellenkezője pedig arról tesz bizonyosságot a világ előtt, hogy Romániában hiányzik a demokrácia és az alapvető emberi jogokat nem tartják tiszteletben. Itt lenne az alkalom arra, hogy a csonkaországi sokszor romboló hatást keltő kormányzat és koalíciós pártjai is határozott lépéseket tegyenek a Bolyai Egyetem érdekében a nemzetközi porondon. Tudatosítani kell a világgal, hogy Erdélyben nem holmi magyar vendégmunkások, vagy bevándorlók kérnek állami egyetemet, hanem Európa olyan nagyságrendű őslakosságáról van szó, amely önálló államot is alkothatna, mint ahogy erre annyi példa van a világon. De nem államot, hanem autonómiát kémek, és egyetemet, mint a kulturális autonómia egyik nélkülözhetetlen pillérét. Nem új felsőoktatási intézményt, hanem annak visszaállítását kérik, a mostani körülményeknek megfelelően, amelyeket tőlük eloroztak, s amelyeknek Erdélyben évszázados, európai mércével mérhető hagyományai vannak. Nekik megvan a joguk arra, hogy követeljék vissza azt, ami az övék. Dr. Hantz Péter Dr. Kovács Lehel István Sylvester Lajos hozzájárultak e cikk megírásához. 2. oldal
