Székely Nép, 2003 (36. évfolyam, 52. szám)

2003-11-01 / 52. szám

Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanács, amelynek célja Székelyföld őshonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerrni a történelmi terület autonómiáját. A testület elnökének Csapó I. Józsefet, az autonómia-statútum tervezetének kidolgozóját választották. A Megyei Könyvtár Gábor Áron termében a székely himnusz eléneklése után kezdődött meg a rendezvény, melyen közel 400 települési illetve széki küldött vett részt. A zsúfolásig megtelt helyiségben többen nem kaptak ülőhelyet, így sokan a kihangosított előcsarnokban hallgatták a felszólalásokat.

Dénes Csaba, a Sepsi Református Egyházmegye esperesének áldása után Túlit Attila, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének háromszéki tagja köszöntötte a székely székek küldötteit, és a meghívott vendégeket. Beszédében elmondta, "méltóképpen döntött úgy a Kezdeményező Testület, hogy a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának helyszíne éppen az a hely legyen, ahol őseink másfél évszázaddal ezelőtt az önvédelmi harc vállalása és megszervezése ügyében döntöttek, és ahol a legendás hírű mondat elhangzott: Lesz ágyú!"

Székelyföld magyar lakosságának jó része újból az önvédelmi harc vállalása mellett döntött - jelentette ki Túlit, majd hozzátette: az önpusztító apró lépések után, egy évtizedes mellőzésből és ámításból ocsúdva áll ki elorzott jogaiért, az önrendelkezés megszerzéséért a székelység. Túlit Attila szerint meg kellett tapasztalni a közönyt, a megfélemlítési szándékot, a megbélyegzést, a lekicsinylés és elbátortalanítás sok apró fortélyát, ám mint mondta, "a szemrehányás és a felelősségre vonás helyett, amely a választott vezetőinket illetné, inkább azt a gondolatot dédelgetjük, hogy a megpróbáltatások legvégső idején szokott elkövetkezni a fordulat."

A köszöntő beszédet követően Borsos Géza, a Kezdeményező Testület soros ügyvivője ismertette a napirendet. Előbb a 8 szék, Maros, Udvarhely, Csík, Gyergyó, Orbai, Kézdi, Bardoc-Miklósvár és Sepsi történelmi székek választott vezetői tettek jelentést arról, hogy az általuk képviselt régió hány településén alakultak meg a székely tanácsok. A számbavételből kiderült, hogy Székelyföldön 105 települési tanács jött létre. A jelentéstétel után megalakult a Székely Nemzeti Tanács, amelynek létrejöttét a Szózat

eléneklése tette még ünnepélyesebbé.

Egyetlen javaslat hangzott el az elnöki tisztségre, Csapó I. Józsefet az autonómiastatútum tervezetének kidolgozóját közfelkiáltással választották meg a Székely Nemzeti Tanács elnökének. Alelnökök: Borsos Géza Gyergyó, Gazda József Orbai, Izsák Balázs Maros, Sántha Imre Kézdi, Szász Jenő Udvarhely, György Attila Csík, Bán István Bardóc-Miklósvár, Ferencz Csaba, Kónya Ádám és Túlit Attila Sepsi széki küldöttek. Jegyzők: András Imre és Farkas Csaba Udvarhely, Andrássy Árpád marosszéki küldött, egy hely pedig Csíkszéket illeti meg, ahol még nem hozták létre a Széki Székely Tanácsot.

Ezt követően Csapó I. József elnök felolvasta a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot, mely egyebek mellett kimondja: "a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára és autonómia-statútumának törvény általi jóváhagyására."

Kónya Ádám, a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács elnöke tolmácsolta a Székelyföld autonómia-statútumának véglegesítéséről és Románia parlamentje elé terjesztéséről szóló határozatot, majd Ferencz Csaba, alelnök Kiáltványt olvasott fel a székelység önkormányzati törekvéséről. A dokumentumban felkérik az Európai Unió államait, támogassák

Székelyföld, a székely közösség autonómia törekvéseit, hassanak oda, hogy a törvényerejű statútum által szavatolt székelyföldi területi autonómia legyen Románia egyik integrációs feltétele. A határozatokat kézfelemeléssel fogadta el a Székely Nemzeti Tanács. Az üdvözlő beszédek sorát Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének soros elnöke indította. Az autonómia azt jelenti, hogy szabadságban, jólétben, békében szeretnénk élni, ezt Nyugat-Európában, vagy a tengeren túl úgy hívják, stabilitás - mondta Szilágyi, majd hozzátette: az autonómia tagadása zavart, bizalmatlanságot eredményez. Szilágyi szerint a székelység autonómiája megvalósítható, egy realista vágy, de, mint mondta "csak annak sikerül, aki tervezni, és álmodni mer, azonban két el 1 enségünk van ezen az úton, az egyik, a félelem, a másik, a közöny." A magyar politikus hangsúlyozta, "a hit és az elszántság továbbviszi

közös ügyünket, függetlenül attól, hogy milyen rendőri vagy ügyészi beavatkozással próbálják megfékezni azokat, akik a szabadságot építeni és nem rombolni akarják." Szilágyi külön kiemelte Fodor Imre, Andrássy Árpád, Tőkés András és Madaras Szilárd nevét, akiket szervezés közben a rendőrség igazoltatott, zaklatott, kihallgatott. Szilágyi Zsolt úgy gondolja, nem lehet demokráciában élni, ha a nyilvánosság nem létezik, ha a sajtó, a média hagyja azt, hogy ne csak az embereket, hanem az újságírókat is megfélemlítsék. A parlamenti képviselő kifejtette, "a magyarnak nincs nagyobb ellensége, mint a magyar", de az autonómia megvalósításában összefogásra van szükség, mint mondta, "az a szövetségesünk, aki hisz abban, hogy a romániai magyarságnak az autonómián keresztül megmaradása és jövője van".

Szilágyi úgy véli: "Az autonómia ügye nem egy konjunkturális kérdés, hanem nemzeti érdek, és nem szabad a napi politika martalékává vájnia." Szilágyi Zsolt felszólalása után a Székely Nemzeti Tanács határozatot fogadott el az ezután létrehozandó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsba való képviseletéről. Ezt követően Csapó József egy katolikus csángó naptárt mutatva fel, kijelentette: miként a székelység az erdélyi és a magyar nemzet része, olyképpen a csángómagyarok is a székelység részét képezik.

Szász Jenő Székelyudvarhely polgármestere, a Polgári Szövetség elnöke beszédében felsorolva a magyarság eddigi kiváltságait, kijelentette: "magyar

egyetemünk sem volna, ha az Orbán-kormány ezt számunkra nem teszi lehetővé." Eltelt 13 év, és nemzeti közösségünk Erdélyben csak fogyásról számolhat be, mégis mikor arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy van-e magyar jövő Erdélyben, Székelyfóldön, akkor a mai nap után elmondhatjuk, igenis van -mondta Szász Jenő.

Minden székely felelős minden magyarért - hangzott el Király Zoltán, a Magyarok Világszövetsége alelnökének üdvözlő beszédében. Király úgy véli: az anyaország határain kívül rekedt magyarság függetlenségét úgy hívják, hogy kettős állampolgárság és autonómia.

Király Zoltán tolmácsolta Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének üdvözletét, majd Rákóczi-zászlót adományozott a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanácsnak. Ezután Csapó József nyilatkozatot olvasott fel, mely kimondja,

6. oldal