Székely Nép, 2002 (35. évfolyam, 49-50. szám)
2002-09-01 / 50. szám
SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 35.évfolyam 2002 Szeptember 50 szám Az idei, XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásain újra meg újra felbukkant egy számadat: 189 582. A márciusi romániai népszámlálás előzetes eredményei szerint ugyanis az utóbbi tíz évben ennyivel fogyott az erdélyi magyarság, amely így a másfél milliós lélektani határ alá került. Az okokról és a tendencia megfordításának szükségességéről sok szó esett Tusnádfürdőn. Riportunkban próbálunk látleletet adni az erdélyi magyarság állapotáról, a kiútkeresés módozatairól. Mostantól fogva ez a viszonyítási pont: mínusz százkilencvenezer. Ennek fényé-ben kell értékelni mindent: az RMDSZ kormányzati szerepét, a mostani paktumpolitikát, a vélt vagy valós sikereket és kudarcokat. Ez ugyanis az egyetlen mérhető adat, az origó. A kérdés pedig az, hogy megmaradunk, vagy elfogyunk, hiszen a dolgok jelenlegi állása szerint kétévente eltűnik egy Székelyudvarhely nagyságú város magyarsága Romániából - mondja Szász Jenő, az említett város polgármestere. Azé a településé, ahol a népességfogyás aránya lényegesen kisebb a romániai magyarság átlagos fogyási üteménél, és ahol immár hat éve hetven százalékkal több gyerek születik, mint amennyi halottat eltemetnek. Az országos adatokat vizsgálva szembetűnő, hogy az egész népességre jellemző a jelentős csökkenés. Keleti szomszédunk lakossága tíz év alatt egymillió- száztizenkétezer emberrel lett kevesebb (az idei cenzus összesen 21 698 181 főt talált) .Az összlakosság 4,97 százalékos arányú csökkenésénél viszont több mint kétszer gyorsabban fogy a magyar: ennek mutatója 11,73 százalék. Ha folytatódik a tendencia, a magyar kisebbség parlamenti képviseletét is veszélyezteti, hiszen az ország lakosságához viszonyítva a magyarok aránya 6,6 százalékra esett vissza, és vészesen közeledik az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöbhöz. A pár hete nyilvánosságra hozott adatok még a szakembereket is meglepték. A romániai magyar társadalomkutatók ugyanis maximum nyolcvan-százezernyi fős csökkenést vártak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a szabadegyetem megnyitóján szóba hozta, hogy a romániai magyar politikusok korábban nem vették komolyan a figyelmeztető jeleket. Aki ijesztő csökkenésről beszélt, azt vészmadárnak, biblikus rémlátomásokkal küszködőnek bélyegezték (a szövetségi elnök pár hónapja még abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a népszámlálás megközelítőleg ugyanannyi magyart talál, mint tíz esztendővel ezelőtt), és most sem a fogyás okait keresik a megkésett helyzetfelismerők. “Veszélyben vannak a közösségi értékeink” fogalmazott a püspök “ értékválságban élünk”. Ellen kell állni a románság homogenizációs politikájának, de a globalizációnak is. Két baloldali kormány között kell visszatérni az értékekhez, amelyek biztosítják megmaradásunkat. A státustörvény és a Sapientia Egyetem ezeket szolgálja “Ha megnézzük a magyarlakta városokat, még elkeserítőbb a kép”. A két legnagyobb A tusnádi völgy látképe erdélyi település “elesett”: a romániai magyarság szellemi központjának számító Kolozsváron húsz százalék alá, a másik központban, Marosvásárhelyen pedig ötven százalék alá esett a magyarok aránya. Bár “főként Funar városából” érkeztek olyan hírek, hogy az összeírás nem mindenesetben volt kifogástalan (a kérdezőbiztosok néhol ceruzával írták be a nemzetiséget, módot adva az utólagos változtatásra, és nem egy helyen nem fogadták el a kiskorúakat magyar nemzetiségüeknek), a jelzés egyértelmű: elveszítettük a hídfőállásokat. Ez a számok nyelvére lefordítva a kincses város esetében például a következőket jelenti: míg 1880-ban minden öt kolozsváriból négy magyar volt (1941-ben, a rövid ideig tartó visszacsatolás idején még jobb volt a helyzet: 87,1 százalékra rúgott a magyarok aránya), 1947-ben már csak 57,6 százalék, 1956-ban fele-fele, most pedig 19 százalék alá esett az arány. Ez óriási fegyver Gheorghe Funar polgármester kezében, mert így “törvénytelenül ugyan, de” utólag is igazolva látja ellenállását a magyar feliratokkal szemben. A román közigazgatási törvény értelmében ugyanis azokon a településeken, ahol egy bizonyos kisebbség aránya eléri a húsz százalékot, kötelező a kétnyelvű helységnévtábla elhelyezése, és az illető kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi adminisztrációban. A végleges eredmény közzétételéig (ami jövő tavaszra várható) ugyan Funamak még a korábbi, húsz százalék fölötti aránynak megfelelően kellene intézkednie, de ő már a népszámlálás előtt megelőlegezte a végeredményt, és nem volt hajlandó alávetni magát a törvénynek. Kolozsváron különben tíz év alatt majd tizenötezerrel lett kisebb a magyarok száma (a románoké 4148-cal) .A szociológusok felmérése szerint a hetvenes évek végétől a város magyar középiskoláiban érettségizettek több mint fele elköltözött! Marosvásárhely a másik város, amely 1 oldal Magyar népességfogyás Erdélyben: alak nem mernek kicsik lenni
