Székely Nép, 2001 (34. évfolyam, 47-48. szám)
2001-04-01 / 47. szám
Kisebbségi Jogok és a Helyi Közigazgatási Törvény Romániában Salat Levente Ez év február 16-án Kolozsvár, az erdélyi szellemi élet központja, ismét magára vonta a nemzeti és a nemzetközi sajtó figyelmét. Az idegen gyűlölő, szélsőséges nacionalista Nagy Románia Pártja tüntetést rendezett az újonnan elfogadott Helyi Közigazgatási Törvény ellen, mely meghatározza többek között a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát. A tüntetést a magyar ellenességéről ismert kolozsvári polgármester, Nagy Románia Pártjának a vezértitkárja rendezte a „román nyelv védelmében, szemben az alkotmányellenes új közigazgatási törvényei." Jóllehet a szervezők 100,000 ember jelenlétére számítottak, csak mintegy 6,000-en jelentek meg, többnyire a környékbeli falvak autóbuszon behozott lakói, valamint a városháza köztisztviselői közül. A tüntetés jogosan sikertelennek mondható, ha figyelembe vesszük Nagy Románia Pártjának a szándékát és elvárásait. De ez a tény mégis figyelmet követel, különösen a jelenlegi kormányon lévő Romániai Szocialisták Demokrata Pártja részéről, mely az által, hogy támogatta az új törvényt, ugyanabba a csapdába lépett, mint amelyik az előbbi kormány életét annyira megnehezítette. A 2000 novemberében tartott választáson a Romániai Szocialisták Demokrata Pártja mindössze 37%-os parlamenti többséget kapott és kénytelen koalíciós kormányként működni. Három más pártot vont be a kormányba, közöttük a Demokrata Pártot, a Nemzeti Liberális Pártot, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, írásbeli megállapodás alapján, ami tükrözte a pártok elsődleges igényeit. Ennek a megállapodásnak volt az eredménye az ez év január 19-én a képviseloházban megszavazott Helyi Közigazgatási Törvény, amit megelőzött a kommunizmus ideje alatt kisajátított ingatlanok jóvátételi rendezése, úgy ahogy azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség igényelte, jóllehet nem teljes egészében. A Helyi Közigazgatási Törvényjavaslatot élesen ellenezték a Nagy Románia Pártjának a képviselői, akik mintegy 20 %-át képviselik a parlamenti testületnek, mondván, hogy a kisebbségek nyelvének a használata a közigazgatásban alkotmány ellenes, mert ezzel egy második nyelvet törvényesítenek az országban, ami ellentétben van az alkotmány 13. pontjával. Comeliu Vadim Tudor, akit mint szélsőséges nacionalistát ismernek, és aki az elnöki választáson másodiknak futott be Jón Iliescuval szemben, az ellen szónokolt, hogy a „lovak nyelvét", már mint a magyar nyelvet Románia második nyelveként ismerjék el. A február 16-i tüntetéssel az új Helyi Közigazgatási Törvény kaput nyitott a harcias ellenzéknek egy régi konfliktus új fejezete előtt. A törvényjavaslatot eredetileg 1991 novemberében fogadták el, és 1997-ben rendeletileg módosították, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja lett, először Romániában, az akkori koalíciós kormánynak. A rendelet és az 1995-ben megszavazott Közoktatási Törvény részben kifejezte a magyar kisebbség követelményeit. A két rendeletnek az 1997-beni érvénybe lépését úgy ünnepelték, mint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az 1.6 milliós erdélyi magyarság képviselőjének, mely az összlakosság 7%-át teszi ki, régóta várt győzelmét. A következő parlamenti viták azonban, melyek a törvényrendeleteket szentesíteni voltak hivatva, napvilágra hozták a koalíción belüli ellentéteket, sőt a koalíció uralkodó pártján, a Keresztyén Demokrata - Nemzeti Paraszt Párton belüli ellentéteket is. A párt egyik szenátora, Gheorghe Pruteanu, amiatt agitált, hogy Kovászna és Hargita megyében élő románok, a nagytöbbségében magyarok lakta területen elveszítik majd nemzeti identitásukat, ha a törvényrendeletet a parlament elfogadja. A nagyhangú ellenzék miatt, amit a sajtó is dobra vert, a törvényjavaslatok elfogadása lehetetlenné vált. Később a legfelső bíróság is alkotmány ellenesnek nyilvánította. A jelenlegi koalíciós kormány újra fogalmazta a Helyi Közigazgatási Törvényjavaslatot, ami alaposan körülírta a helyi közigazgatás reformját a kisebbségek nyelvét illetően. Ezt a törvényt fogadta el a szenátus a legutóbbi cikluson. A törvényjavaslat képviselőházi változata magában foglalta azt a megállapodást, amit a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége a koalícióba való lépése előtt aláirt. Január 19-én a képviselők megszavazták a törvényjavaslatot, ami kisebb mértékben eltért a szenátusi változattól, de miután az eltérés nem vonatkozott a kisebbségek nyelvére, igy a két verzió nem akadályozza a nyelvi szabályokat. A jelenlegi fogalmazásban a Helyi Közigazgatási Törvény engedélyezi a kisebbségek nyelvének a használatát olyan hivatalokban, ahol a kisebbség a lakosság legalább 20%-át képviseli, továbbá a helyiségek és a közigazgatási intézmények nevének feliratát, valamint a helyi hatóságok határozatainak a szövegét. Ez a kisebbségi nyelvi joghasználat mintegy 11,000 városra és községre vonatkozik. Ennek a törvénynek az elfogadása nemzetközi körökben nagy elismerésre talált. De miután a tüntetések és az ellenséges megjegyzések szintén felhívták a nemzetközi közvélemény figyelmét, a koalíció feje, a Romániai Szocialisták Demokrata Pártja, kényes helyzetbe került: nem csupán a belső stabilitását veszélyeztetik, hanem a nemzetközi hitelét is, amit különben is gyanakodva figyelnek. A tüntetések támogatása az egyes pártonbelüli képviselők által, mint például a Gheorghe Prateanu-é, aki az előbbi kormánynak is sok bosszúságot okozott, rendkívül kényelmetlen. Egyelőre a párt és a miniszter elnök, Adrian Nastase, uralja a helyzetet. Sikerült elhallgattatniok a belső ellenállást, és szigorúan elitélték a Nagy Románia Pártjának a vezértitkárját, Gheorghe Funart. Az elnök, Jón Iliescu, megígérte, hogy mihelyst a parlament elvégzi a munkáját, hajlandó a törvényt aláírni. Ennek ellenére, a Helyi Közigazgatási Törvény Romániában még mindig nincs befejezve. A kolozsvári tüntetés hatására, több nagyobb erdélyi város polgármestere sztrájkkal fenyeget. A Kovászna és Hargita megyében lévő román „kisebbségi" szervezetek figyelmeztették a miniszter elnököt a Közigazgatási Törvény „súlyos" következményeire. A kérdést lényegesen befolyásolja az is, hogy a romok szervezetei szintén benyújtották igényüket a nyelvük elismerésére a közigazgatásban. A Helyi Közigazgatási Törvény elfogadása további viták tárgya lesz a jövőbeni román demokráciában. A kérdés az, hogy létre jön-e egy liberális demokrácia, vagy egy olyan többségi uralom, amit Sammy Smooha faji demokráciának nevezett. Faji demokrácia az az államforma, amelyben a többségi faj birtokolja és uralja az államot, és a kisebbsgi fajokat úgy tekinti, mint amelyek veszélyeztetik az uralkodó fajt, és ezért ennek örökös készenlétben kell lennie ellenük. Jóllehet a Romániai Szocialisták Demokrata Pártja a liberális demokrácia mellett foglalt állást, nagyon nehéz feladat előtt áll, mert könnyen a faji demokrácia csapdájába eshet. 7. oldal
