Székely Nép, 1997 (28. évfolyam, 40. szám)
1997-05-01 / 40. szám
6. oldal SZÉKELY NÉP Az 1996-os új helyhatósági, parlamenti, elnöki irányzat, akarat az Európaorientációs erők felülkerekedését jelzi, és egyúttal az 1989-ben elkezdett rendszerváltás kiteljesedését is. Romániában megbukott a kommunista hatalom. Nem tudni, hogy végleg, vagy csupán egy időre. Helyzetünk javulásához az ugyancsak kommunista Hornkormány is hozzájárult az alapszerződés révén, mellyel kihúzta a magyarellenesség méregfogát; teret veszített hát a .funarizmus”. * * * Az RMDSZ szerepe döntő jelentőségű a jelenlegi román politikai kurzus fennmaradásában. Az erdélyi magyarságszavazata nélkül Romániának nem lett volna új államelnöke, maradt vol-Bár újabban az ukrán nacionalizmus is ébredezik, Kárpátalja magyarságát mégis elsősorban a mérhetetlen nyomor veszélyezteli — mondta Dalmay Árpád azon a mosonmagyaróvári találkozón, amelyre Ausztriából és Szlovákiából is érkeztek vendégek, s amely a határontúli magyarság életével, egyesületeivel foglalkozó sorozat első része volt. „Magyarnak lenni Kárpátalján” címet kapta a találkozó s ezen na Iliescu, eddigi politikai gyakorlatával. A parlamenti többség zsenge és sebezhető RMDSZ-támogatás nélkül. Ebből adódik a fogékonyság a nemzetiügyek iránt, a magyarellenesség tompulása, térvesztése. Ugyanakkor a parlamenti és a kormánykoalíció nem tükrözi eléggé az összetevő felek értékeit és érdekeit. Az RMDSZ-t megtűrt partnerként kezelik. Ez tükröződik a prefektusi (kormánybiztosi) állások területi elosztásában is: 41 posztból mindössze három jutott az RMDSZ-nek, pedig legalább hat járna. Továbbra is elvitatják a magyar prefektusok kinevezésének joggosságát Kovászna, Hargita és Maros megyében. E jog kivívása az RMDSZ első erőpróbája az új helyzetben. Dalmay Árpádon kívül a Beregvidéki Magyar Kultúrális Szövetség elnöke, jelen volt Füzesi Magda költő is Beregszászról. Dalmay Árpád előadásában felvázolta Kárpátalja történelmét, s a ma Ukrajnához tartozó vidék mindennapjairól szólt. S arról a munkáról, amelyet a magyar szervezetek az identitás megőrzése érdekében fejtenek ki. Szerinte ugyan Ukrajnában is romlott a politikai helyzet, s a kijevi parlament még mindig nem tűzte napirendre az öt éve megtartott népszavazáson kinyilvánított autonómia-igényt, úgy látja, hogy jogilag Kárpátalja magyarsága nem veszélyeztetett. Bár létezik ukrán nyelvtörvény is, szabadon használhatja a magyarság szimbólumait, s visszaállították a régi magyar helységneveket, s a magyar szervezetek mindent megtesznek a magyarság érdekében. A mérhetetlen szegénység azonban az eltávozást serkenti; s elsősorban az értelmiség hagyja el szülőföldjét. ,, Testvér, lásd én is ölelem / gyökeremmel ezt a hazát. / Dajkálom, féltem szüntelen, / ismerem könnyét, sóhaját ” — szólt Akác című versével Füzesi Magda költő, a Beregi Hírlap szerkesztője. A felnevelő tájról, a kötődédekről szóló versekkel indította meg közönségét a költő, s lírai prózájában keserű humorral szólt a napi gyötrelmekről, kétségekről. A Történelem és Emlékezet sorozat következő előadásában a felvidéki magyarság sorsával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, s erre előre láthatóan január közepén kerül sor. A rendezvény szervezői, támogatói között ott találhatjuk a bécsi Európa Clubot, valamint a CSEMADOK Pozsony-vidéki szervezetét is. BÖRÖNDI LAJOS A romániai választások után (Folytatás a 2. oldalról) ciának nincsen hagyománya. Az új kormánynak sok népszerűtlen rendelkezést kell hoznia ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon. Nagy az eshetőség arra, hogy a magyarokat fogják vádolni a nehézségekért. Erre bőven van példa a romániai hagyományban, és erre utal már a nacionalista sajtó acsargása is. Azon tény következtében, hogy az RMDSZ vezetősége nem csupán részt vállalt a koalícióban, hanem egyenesen udvarolt Constantinescu államelnöknek, lemondott az erdélyi magyarság jogos követeléseiről. A koalíción kívül, pusztán a parlamenti szavazataival, sokkal többet tudott volna kikövetelni az összmagyarság javára. A mindenáron kormányzati résztvétel veszélyeire utal Tőkés László püspök is, az Erdélyi Napló 1996. december 11-i számában, ahol azt írja: ,,A választások nyomán kialakult előnyös helyzetünket figyelembe véve, a legnagyobb határozottsággal és elvszerűséggel, előzetesen meg kellett volna fogalmaznunk szövetségünk csatlakozási feltételeit, igényeit, elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. ” Sajnos mindez nem történt meg. így a Székelyföld autonómia-kérdése, valamint az egyházi elemi és középiskolák visszaadása, a magyar egyetem ügye egyszerűen elmaradt. Ezek nélkül a karrieristák ugyan haladhatnak a román adminisztrációba való beolvadás biztos útján, de az erdélyi magyarság jövője nem lesz biztosítva. A történelem egy rendkívül kedvező lapot osztott nekünk, de attól tartunk, hogy az RMDSZ vezetősége ezt nem használta ki. NÉMULJATOK MEG... Némuljatok meg kishitűek, Baljóslatok gyász varjai! Kik e hazának rossz jövendőt Szerettetek csak jóslani; Hol láttátok, hogy este légyen, Ha még csak a dél közeleg? Ki rosszat kívánt e hazának: Az Isten verje meg! Szeretjük a békét, legyen béke! De a harctól sem rettegünk; Éljünk, ha él a szent szabadság, Ha vesz, vesszen bennünk, s velünk! | Magyarnak lenni Kárpátalján FÜZESI MAGDA Rövidfilm Az anyaföld rongyokba rejti csonka testét, felsebzett, hólyagos tenyérrel napfényt koldul a pirkadattól. Elfordulsz, lesunyod fejed, titkon a túlsó partra gondolsz és áldást ősztől önmagadnak. Befejezett mondat Csak a lelkekben pislákol parázs, a hit elsorvad, mint megannyi más, bábeli nyelvünk Isten érti csak, a lét kiszárad, fojt az indulat és mikor végre oázist lelünk, a folyó fölött fennakad szemünk.
