Székely Nép, 1990 (23. évfolyam, 35. szám)

1990-12-01 / 35. szám

SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 23. évfolyam (2) 1990. december 35. szám Az erdélyi magyar egyetem és más magyar iskolák helyzete Ha nem most, akkor mikor? Az erdélyi magyarság kulturális fel­­gyógyulására gondolunk ezzel az ag­godalmaskodó kérdéssel. Mert bár a megfontolt türelem egyik erénye a raj­tuk kívül álló fejleményeknek, a Ceau­­sescu érában elvett magyar iskolák új­bóli elindítása a bukaresti forradalom után a legfontosabb és legsürgősebb feladat az erdélyi magyarság életében. A múlt karácsonykor kitört szabad­ság momentuma azonnali kihasználást kíván a mielőbbi eredmények érdeké­ben. Türelmes türelmetlenséggel kell a kérdést napirenden tartani, nehogy visszaessen a megdöntött elnyomás kerékvágásába. Ezért a legnagyobb elismeréssel kö­szöntjük a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség villámgyors megalakí­tását, melynek eredménye képpen az új szervezet már január 7-én megtar­totta első ülését Kolozsvárt. Elismeré­sünk azért is igen nagy, hogy a Szövet­ség első és legfontosabb feladatának a magyar nyelvű iskolák helyreállítását tekintette. EBBEN A SZÁMUNKBAN: Az erdélyi magyar egyetem és más iskolák helyzete ........................ 1 Lőte Lajos: Trianon hetven éves ............ 2 Lőte Lajos: Elismerte a nemzeti kisebbsé­gek jogait a koppenhágai konferencia 3 Az Erdélyi Bizottság jelentése Koppenhágában.................................... 5 Dr. Havadtőy Sándor: Sütő András.... 5 Az Erdélyi Bizottság vezetői értekezlete 6 Mit tettünk áprilistól novemberig 8 Dr. Balló István: Meghalt udvarhelyi Felméri Lajos ..................... 9 Lőte Lajos: Búcsúzom udvarhelyi Felméri Lajostól.................................. 9 Meghalt Helesfai István......................... 9 A Vatra Romaneasca programja 10 Romania still persecutes its Hungarians 11 Marosvásárhely — visszatekintés ........ 11 Tőkés püspök autóbalesete .................. 12 Nemzetközi Transylvania Alapítvány 12 A csiksomlyói búcsú .............................. 12 Debreczeni & Assoc, pénzügyi jelentése 12 Még nincs pontos statisztikánk az új iskolaév kezdetén, szeptember 17- én már működő magyar középiskolák­ról, de itt soroljuk fel azokat, amelyek­ről már tudunk: Erdély történelmi fővárosában, Ko­lozsvárt két önálló magyar líceum in­dult el és a 40 évvel ezelőtt államosí­tott református gimnázium utódjaként Teológiai Szemináriumi Líceum kezd­te meg működését. Nagyváradon elindult az Ady End­réről elnevezett önálló magyar líceum. Aradon is önálló magyar általános iskola és líceum kezdte el az iskolai évet. A Székely Földön, Csíkszeredán elindult a Márton Áron líceum, míg Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen líceum és a Mikó Kollégium szolgálja a magyar nyelvű iskolázást. Temesváron egy Bartók Béláról el­nevezett önálló magyar líceum indult. Szatmárnémetiben Kölcsey Ferenc lí­ceum működik 40 magyar és 10 ro­mán osztállyal. Bukarestben is van egy magyar líceum, mely Ady Endre nevét viseli. Reméljük, hogy fenti listánk na­gyon hiányos és sokkal több magyar középiskola van üzemben ebben a tan­évben. Sajnálatosan a csata a marosvásár­helyi Bolyai középiskoláért egyelőre elveszett. Nem adták vissza a magya­roknak, sőt ebben a tanévben több román osztállyal indult el, mint a múlt évben. Reméljük, hogy további küzde­lemmel a Bolyai az lesz, aminek erede­tileg alapították: a híres magyar tudós­ról elnevezett iskola újra magyar lesz. Miután a Ceausescu kormány és azt megelőző kormányok tervszerű betele­pítéssel román többséget hoztak létre ősi magyar városokban, mint Kolozs­várt, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Aradon, a Ceausescu rezsim utolsó éveiben a súlyt Marosvásárhely el­­románosítására helyezték. Ennek a városnak az 1910. évi nép­­számlálás szerint 91% magyar lakossá­ga volt és 7% román. Oly sok románt telepítettek be a regátból, hogy jelen­leg mintegy fele a lakosságnak ma­gyar illetve román. Ceausescu terve szerint rövid időn belül 75%-ra emel­kedne a románok száma. Reméljük, hogy az erőszakos elrománosítási ter­veket az új kormány feladta. Az iskola ügyben fájdalmas és hat­hatós román ellenállás alakult ki az erdélyi magyar egyetem ellenében is. Kolozsvári román vezető személyisé­gek és a bukaresti kormány is ellene vannak egy magyar egyetem felállítá­sának. (A luxemburgi iskola helyzet jut eszünkbe, ahol az alacsonyabb osz­tályokban német a tannyelv, de a kö­zépiskolában és egyetemeken a fran­cia. Persze Erdély esetében ilyen meg­oldásról szó sem lehet: az ottani magyarság csak akkor marad a ma­gyar nemzet teljesértékű része, ha mind a három szintű azaz az elemi, a középiskola és a felsőbb iskolák, mint az egyetem oktatási nyelve és szelleme magyar.) De ha most nem sikerül kivívni a magyarok jogát az egyetemhez, és a magyar nyelvű iskolákhoz Marosvá­sárhelyen és máshol, akkor mikor? Most éli Románia a változások korát és nem valamikor máskor a jövőben. Az erdélyi magyarság mindent meg­tesz az egyetem engedélyezéséért. Meg­alakult a Bolyai Bizottság, a kolozs­vári egyetemi tanárok munkacsoport­ja, amely részletesen megindokolja a magyar egyetem szükségességét. „Anyanyelvi egyetemet kér az erdélyi (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents