Székely Nép, 1986-1987 (20. évfolyam, 30. szám)
1986-1987 / 30. szám
2. oldal SZÉKELY NÉP SZÉKELY NÉP az Erdélyi Bizottság hivatalos értesítője Elnök: v. Lőte Lajos P.O. Box 10069, Rochester, New York 14610 Telefon: (716) 288-2014 Pénztáros: Böszörményi Sándor 2808 East 124 Street, Cleveland, Ohio 44120 Telefon: (216) 991-7873 Levelezések és pénzküldemények (tagdíj, előfizetés) a pénztáros címén. Check, Money Order Committee of Transylvania névre állítandó ki. Alelnökök: Dr. Balló István Főt. Csutoros István Irodavezető: v. Török Pál Titkár: Pálffy Aladár Jegyzőkönyvvezető: Alapi Endréné Pénzügyi ellenőrök: Dr. Debreczeni József Incze Gábomé SZERKESZTŐSÉG: P.O. Box 10069, Rochester, New York, 14610 Telefon: (716) 288-2014 A Székely Népet (a Carpathian Observerrel együtt) az Erdélyi Bizottság tagjai tagilletményként kapják — egyesületek és szervezetek cserepéldányként. Az Erdélyi Bizottság évi tagdíja az USA-ban és Kanadában $10.00, hozzátartozóiknak $3.00; kis jövedelmű nyugdíjasoknak $3.00, hozzátartozóiknak $1.00. Külföldieknek az előbbi összegnek megfelelő idegen pénznem. Printed by Classic Printing Corp., 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102 ! s.o.s. s.o.s. 5 Fordítók i \ Í i < s 5 I s Í i jelentkezzenek! Az utóbbi időben az a helyzet állott elő, hogy erdélyi híranyagunk több, mint amennyit angolra tudunk fordítani, megfelelő fordítók hiányában. A Székely Nép múlt számában közölt kérésünkre fordítás vállalásával senki sem válaszolt. így a híranyagot nem tudjuk továbbítani az illetékes amerikai kormányszervekhez. Sem idejében, sem elegendő mennyiségben. Két magyar— angol fordítónk nem győzi a munkát. De német- és francia -angol fordítókra is van szükség. Kérjük azokat, akik jól beszélik és írják ezeket a nyelveket, jelentkezzenek: Committee of Transylvania P.O. Box 10069, Rochester, New York 14610 Telefon: (716) 288-2014 t--! i i 5 (Folytatás az 1. oldalról) tus elfogadta Paul Trible (Republikánus, Virginia) és Chirstopher Dodd (Demokrata, Connecticut) szenátorok javaslatát (No. 3130) a költségvetési törvény módosítására, melyben az alábbi konkrét erdélyi vonatkozású megállapítások vannak: „A Kongresszus élesen elítéli Románia folytatólagos, ellenséges intézkedéseit a vallási, politikai, és kultúrlis jogok gyakorlása ellen és felszólítja Romániát, hogy szüntesse meg az ilyen üldözést, állítsa le a templomok lerombolását és oldja fel a Bibliák terjesztésére és más vallási irodalomra vonatkozó tilalmát.” (2. cikkely) „A Kongresszus ezennel kifejezi közös véleményét, hogy az elnök vegye figyelembe a következő tényezőket, amikor kétoldalú viszonyunkat Romániával kialakítja: a. Tett-e Románia lényeges enyhítő intézkedéseket román állampolgárok vallási és politikai üldözése és a magyarság és más nemzeti kisebbségek elnyomását illetően; b. Beváltotta-e Románia kötelezettségét több ezer Bibliának Romániában való kinyomtatására, és foganatosított-e intézkedéseket, hogy a templomokat megóvja és hogy a hívőknek templomokat biztosítson.” (3. cikkely) A 3130 számú módosítást a Képviselőház is elfogadta. Az adminisztráció tehát az elnök és kabinetje, elsősorban a külügyminisztérium (Department of State), románbarát politikája a legkeményebb dió, melyet még nem sikerült igazában feltörni. Pedig természetesen a State Department tárgyal minden idegen állammal és vezeti a külügyeket, a románokkal is. Ez azt jelenti, hogy bármely másfajta akció folyik az erdélyi magyarság érdekében, mint például egy kongresszusi határozat, kérdés, hogy van-e hatása a State Departmentre. Egy levél 1983-ban, melyet a Képviselőház tagjainak többsége, ugyan nagyon kicsi többsége, 219 képviselő írt alá (és 216 nem), tudtunkkal semmiféle hatást nem gyakorolt Shultz külügyminiszter román politikájáta, akinek a levél szólt, pedig a levél aláírói „emberi és kulturális jogokat” követeltek az erdélyi magyarságnak. Tudnunk kell azt is, hogy milyen alapon várjuk el az amerikai kormány segítségét. Úgy érezzük, hogy a kormánynak erkölcsi vagy hivatalos kötelezettsége, hogy mindent megtegyen az erdélyi magyarság fennmaradása érdekében? Azt mondhatnánk, hogy az Egyesült Államok, mint az 1947. évi párizsi béke egyik aláírója, kötelezettséget vállalt a Romániához csatolt kisebbségek, főként a magyarság védelmére. A külügyi hivatalosakkal folytatott megbeszéléseink során ezt a gondolatot felhoztuk, de sajnos a védelmi kötelezettség a béke határozványai szerint csak 18 hónapot tartott, azaz már 1949-ben lejárt. Az erkölcsi kötelezettség felfogás dolga, de annyi bizonyos, hogy a külpolitikában sem erkölcs, sem barátság nem számít, csak az ország valódi vagy vélt érdeke. Emlékezzünk vissza Shultz külügyminiszter múlt év decemberi bukaresti útjára. Laphírek szerint csak a vallásszabadság megsértését panaszolta fel Ceausescunak az amerikai hittestvérek, baptisták, mormonok és néhány más olyan egyház nyomására, melyeknek a gomba módon szaporodó román híveik vannak, és melyeket a román kormány nem ismer el bevett felekezetként. Az erdélyi magyarság helyzetét a Shultz kíséretében lévő hivatalosok tárgyalták egyidejűleg a román külügyminiszter helyettessel. De tudtunkkal egész konkrétan a 20 000 magyar biblia toilett papírrá átváltoztatása került szóba. Shultz viszont erősen hangsúlyozta az amerikai—román barátságot, melyet erőteljesen továbbfejleszteni kívánt. Csak egy jogalap alakult ki Carter elnöksége idején, melynek erkölcsi jellege van; amely az U.S. külpolitikáját kisebb vagy nagyobb mértékben, egyes esetekben erőteljesen, máskor egyáltalán nem befolyásolja: az emberi jogok. Adminisztrálására két szerve van: az egyik a State Department Emberi Jogi Osztálya (Department for Hogy áll az erdélyi magyarság ügye...
