Székely Nép, 1986-1987 (20. évfolyam, 30. szám)

1986-1987 / 30. szám

UNIÓT MAGYARORSZAGGAL! r SZÉKELY NÉP AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE 20. évfolyam 1986/87. TEL 30. szám Hogy áll az erdélyi magyarság ügye az U.S.A. kormányánál? Az egy szavas válasz erre a kérdésre az, hogy nem kielégítően. Az amerikai beavatkozás Románia kisebbségi poli­tikájába vagy nem elég erőteljes, vagy ha az lenne, akkor nem hatásos. A reménykedés az egyik legfontosabb emberi tulajdonság. így az erdélyi ma­gyarság ügyében is reméljük, hogy a jövő, esetleg a közeljövő amerikai poli­tikája hoz valamilyen változást. De az eddigi tapasztalatok alapján remé­nyünk nem emelkedik a hit és bizo­nyosság magasságára, bár úgy néz ki, hogy a szörnyű emberi jogi helyzet Ro­mániában, mind szélesebb amerikai kö­rökben kritika tárgyát képezi. A fo­lyamatban lévő bécsi konferencia is hozhat valamelyes eredményt, különö­sen akkor, ha nemcsak az Egyesült Ál­lamok lép fel erélyesen, hanem a leg­tekintélyesebb nyugat-európai álla­mok és Kanada is. Reagan elnök ugyan a román kedvező vámtarifa (most-fa­­vored-nation státus) egy évre való meg­hosszabbítása mellett foglalt állást, ezt részletes magyarázkodással és a romá­niai emberi jogi viszonyok erőteljes el­ítélésével tette. Reagannek a kongresz­­szushoz intézett június 3-i leveléből azt a következtetést lehet levonni, hogy jövőre esetleg felfüggeszti az MFN stá­tust Románia számára, de ismerve a State Department román-barát állás­pontját azzal is számolni kell, hogy Románia viszonylatában minden ma­rad a régiben az 1987 júniusi döntés tekintetében. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság és az amerikai kormány viszonylatát a va­lóságnak megfelelően lássuk, meg kell vizsgálnunk, hogy ez a viszony hogyan áll az amerikai kormány mindhárom ágazatánál. A külügyminisztérium (Department State) és a Kongresszus sze­repe nem kíván különösebb magyaráza­tot. De még a Legfelsőbb Törvényszék­nek (Supreme Court) is volt köze hozzá. Ha nem is közvetlenül, de vi­szont jelentőség teljesen. Ugyanis a Legfelsőbb Törvényszék a múlt évben kimondta, hogy a Kong­resszusnak nincs törvényes joga az elnök döntését megváltoztatni, mint­hogy a döntés jogát az 1974. évi keres­kedelmi törvény (Trade Act) minden kétséget kizáróan az elnökre ruházta rá. Ez a törvény azt mondja ki, hogy a kommunista kormányok csak az eset­ben kaphatják meg az ún. „most-fa­­vored-nation”, azaz kedvező vámtarifa kedvezményt, ha szabad folyást enged­nek a kivándorlásnak. A törvény sze­rint az elnök kizárólagos joga annak eldöntése, hogy az illető ország kormá­nya eleget tett-e az 1974-es törvény ren­delkezéseinek, vagy nem. Ezek előrebocsátása után is nagy eredménynek tekintendő, hogy az U.S. Képviselőház (House of Representa­tives) majdnem megszavazta július 29- én Crane republikánus képviselő (Illi­nois) határozatát (No. 475), mely elveti az elnök június 3-án kelt átiratában kifejezett döntését a román M FN egy évre való meghosszabítására. A szava­zatok megoszlása ez volt: 196 a meg­hosszabbítás ellen, 216a mellett szava­zott, 25-es nem szavaztak. Shultz kül­ügyminiszter (Secretary of State) a kongresszushoz intézett levelében (júli­us 28) erősen ellenezte a határozati javaslatot. Október 2-án az U.S. Szenátus fog­lalt állást Románia MFN státusának meghosszabbítása ügyében. A Szená­­(Folytatás a 2. oldalon) Dicső szabadságharcunk 30. évfordulója Reagan elnök október 23-át „Orszá­gos Magyar Szabadságharcos Nap”­­nak nyilvánította. „Adózzunk hát meg­újult hittel az 1956-os magyar szabad­ságharcosoknak, egyben saját szabad­ságunknak, és annak, hogy további támogatást nyújtunk azoknak, akik a magy ar szabadságharcosok útját köve­tik'’ — mondja a proklamáció. Az U.S. Szenátus és Képviselőház egy üttes határozatot hozott a szabad­ságharcos nap kinyilvánítására, „felha­talmazva és felkérve” az elnököt a prok­lamáció kiadására. Egy ben felhívja az Egyesült Államok népét ennek a nap­nak méltó megünneplésére. A Szabadságharcos Nap kimondá­sa Frank Horton, a New York állam­beli Rochester város, magy ar barátsá­gáról ismert képviselője nyújtott be határozati javaslatot a képviselőház­ban. Az évfordulót az emigrációban élő magyarság világszerte megünnepelte. Az amerikai televízió mind a négy or­szágos vállalata, NBC, CBS, ABC és CNN külön programban emlékezett meg az évfordulóról. A sajtóban szá­mos cikk és tanulmány jelent meg rá­mutatva a szabadságharc jelentőségére. ■y i EBBEN A SZÁMUNKBAN: I Hogy áll az erdélyi magyarság ügye 1 az U.S.A kormányánál?.................... 1 | Szabadságharcunk 30. évfordulója .... 1 1 Miit tettünk 1986-ban?............................ 3 ( Reagan elnök érdeklődik a romániai ( emberi jogok iránt ................................ 4 • A bécsi konferencia ................................... 4 J A romániai magyarok helyzetéről .... 5 i Köszönet tagszerzőknek ...................... 7 J Pénzügyi ellenőr jelentése .................. 7 \ Halottaink............................................ ’ t Tagdíjak! Tagdíjak! Tagdíjak! .............. 7 • Köszönet az Erdélyi Bizottság mun­\ kájában való részvételért .................... 8 i i i i s i i i \

Next

/
Thumbnails
Contents