Székely Nép, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1-4. szám

/ _________________________________________SZÉKELY NÉP__________________________________________________7. oldal A NEW YORK TIMES ROMÁNIA BELSŐ PROBLÉMÁIRÓL A New York Times nemrégen egy­­egy vezércikkben foglalkozott Romá­nia és Jugoszlávia időszerű külső és belső problémáival. Románia hely­zetét a magyar—román—kínai— orosz kapcsolatok egymásra való kölcsönhatásának tükrében vizsgálta, míg Jugoszláviára vonatkozóan Tito utódlásának kérdése és az államszö­vetségen belüli széthúzó erők elem­zése a cikk tárgya. A Romániával fog­lalkozó cikkre részleteiben kitérünk. A “Kisebbség Romániában” cím­mel július 17-én megjelent cikk kü­lön érdekessége, hogy említést tesz a trianoni béke 50 éves évfordulójá­ról. A cikk a Kínából hazatért Ceauses­­cu főtitkár feltűnő és gyors intézke­déseire mutat rá, hogy a kommunis­ta ifjúsági szervezet fejét elmozdí­totta, és saját propaganda-főnökét nyilvánosan kritizálta. Azóta lehet, hogy menesztette is. Ceausescu legutóbbi beszédében ki­kelt az ú.n. nyugati befolyás ellen, mely szerinte az ifjúságra és az ér­telmiségre erős hatással van. Részletes programot adott a ro­mán életnek a "kozmopolitizmus”-tól és más nyugati befolyásoktól való megtisztítására. Az intézkedések sem­mi kétséget nem hagynak afelöl, hogy Bukarestben belső feszültségek vannak, — írja a Times. A belső problémák közül Ceauses­cu a kisebbségi nacionalizmus ve­szélyeit hangsúlyozta, mely — amint a New York Tjmes írja — "vissza­idézi Románia állandó érzékenységét az 1.600.000-es erdélyi magyarság kö­rében meglévő nacionalista agitáció­­val szemben”. A trianoni évfordulóval kapcsolat­ban a vezércikk ezeket írja: "Magyar­­ország hivatalos álláspontja már rég­óta az, hogy Kelet-Európa határait véglegesnek tekinti és nem ápol 're­­vansiszta’ törekvéseket. De hazafias magyarok — a hivatalos politikára való tekintet nélkül — június 14- ét(?), az 1920-as trianoni béke évfor­dulóját nemzeti gyásznapnak tekin­tik, azoknak a területeknek az elvesz­téséért, amelyeket az első világhábo­rú után szomszédainak kellett áten­gedjen ... Nem lenne meglepő — így a New York Times —, ha a Krem­lin, — Románia flörtölését Peking­gel megunva —, megtorlásként Bu­dapestet felbiztatná, hogy támogassa a magyar szeparatista érzéseket Ro­mániában. Hogy Ceausescu is erre gyanakszik, az abból a nyilvános fi­gyelmeztetéséből vehető ki, hogy ‘ide­genek ne próbáljanak beavatkozni Románia belső nemzeti problémái­ba', — amelyekből nagyon is sok van” — fejeződik be a New York Times cikke. Az Erdélyi Bizottság külügyi osz­tálya a New York Times-nek írt le­velében alátámasztotta a lap nézetét Románia kisebbségi problémáira néz­ve és különösen rávilágított az erő­teljes románosításra, mely — a Ceausescu rendszer nagy dobra vert látszatengedményei mellett — kö­vetkezetesen halad előre, a 2 milliós erdélyi magyarság múltjának és jö­vőjének súlyos kárára. “Elismerést érdemel a New York Times vezér­cikke, mert értékes hozzájárulás a nagyközönség tájékoztatásához olyan dolgokban, amelyekben a való tények megismerése rendkívüli nehézségek­be ütközik” — fejezte be levelét az Erdélyi Bizottság. Bolyai Farkas és János szobra Marosvásárhelyen (Jellemző, hogy az erről készült képeslapon magyar nyelvű képmagyarázat nincsen, csak román. Némely székelyföldi képeslapon román, angol, orosz, francia és német felírás van, de a magyarra már nem jut hely.)

Next

/
Thumbnails
Contents