Székely Nép, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1971 / 1-4. szám

p- ER DE LY 13 EN

skorából, amikor Ceausescu szerepét a mai román életben jellemezni akarí. A kockán ez állott: “Irta, rendezte és a főszerepet játssza . .

De valóban idegen az erdélyi magyar nyelvű sajtó, nekünk magyaroknak? Hát nem ott pislákol mindenütt a kisbetűs hírekben, a hátsó lapokon a igyar nemzeti élet mécsese? Rövid hírek az erdélyi magyar színházak téröl, műkedvelő ének- és tánccsoportok alakulásáról, szépirodalmi könyvidásokról, cikkek a magyar nyelvű oktatás kérdéseiről, ismertetések maar írókról és költőkről, írások a magyar nyelv tisztaságának megőrzéséről, nd-mind szívet melegítő bizonyítékok, hogy a magyar élet él és a magyar tó, ha halkan és vigyázva is, nemcsak magyar nyelven, de magyarul is ír. Vájjon szabad-e, lehet-e ennél magyarabb újságot írni a mai román amrendben? Nem tudjuk, de kétség nem lehet afelől, hogy sem a román álmát, sem a kommunista rendszert nem szabad bírálni épp úgy, mint ogy nem szabad a magyar öntudat és a határokon innen és túli magyar ■llemi egység gondoltával foglalkozni a magyar sajtó és irodalom termőiben.

Mi innen úgy érezzük, hogy a román kommunista egyrétűség és a román /inizmus harsogása közepette vergődik a magyar élet és a szellemi szabadira vágyó magyar lélek. Ezli olvassuk ki az erdélyi magyar lapokból, a •ok közül. És megkövetjük az újságíró gárda sok érdemes tagját, akiket íljáróban igaztalanul bántottunk meg.

pari iskolában és a székelyudvarlyi szakiskolában. magyarnyelvü osztályok: (22). A vetkező szakiskolákban: Arad és igyvárad (szakiskolában), Székelyi-Kágya (Bihar m.) és Érmihályva (mezőgazdasági gépészeti), assó és Szecsele (gépipari), Ko:svár (építő ipari), Kézdivásárhely lezőgazdasági líceum), Sepsiszentörgy (mezőgazdasági gépészeti, jvetkezeti, könnyűipari szakisko>an, és építőipari líceumban), ikszereda (faipari líceumban), Szélyudvarhely (mezőgazdasági gépé;ti), Szentkeresztbánya (kohóipa, Sáromberke (mezőgazdasági gészeti), Marosvásárhely (faipari, nipari, építőipari), Szatmár (gépari és építőipari).

általános ismereteket magyar elven adják elő a sepsiszentgyörgyi «gazdasági líceumban, a székelyvárhelyi mezőgazdasági líceumban egészségügyi továbbképző iskolán.

"Nicolae Ceausescu elvtárs leveaen foglalt útmutatások szelleméin: Még jóban dolgozunk a szántóldeken” — írja a Hargita szept.ll. ámában. Folytatólag, György Im, a tekerőpataki termelő szövetket elnöke így elmélkedik: "Ceauses ! elctárs levele arra ösztönöz, hogy

a kommunistákkal az élen, fokozzuk politikai-szervező tevékenységünket ... mert csak így érhetünk el egyre jobb eredményeket”. ‘‘Ha ezt a politikai nevelőmunkát jól végezzük, jobban fognak menni a gazdasági munkák is.” — fejezi be György Imre "Felelősségünk teljes tudatában” című hozzászólását a Ceausescu féle levélhez, melyet minden megyei párt bizottság és mezőgazdasági szerv megkapott.

OrszáQC^ politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság

Országos központi politikai napilap Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Bukarest, Casa Scinteii Terjedelme 4—6 oldal, 42x60 cm. Szövegközi fényképekkel.

• "124-re emelkedett a külföldi egyetemi központokban működő román nyelv és irodalmi lektorátusok száma. A román történelem és kultúra népszerűsítésében nagy szerepet játszó külföldi lektorátusok tevékenységét az Oktatásügyi Minisztérium és a Bukaresti Egyetem támogatja és látja el dokumentációs anyaggal” — írja az Előre július 3. számában.

• Az Előre "az ideológia, valamint

ELŐRE * •

a politikai és kultúrális-nevelő tevékenység terén dolgozó pártaktíva munkatanácskozásával "tüzetesen foglalkozik a július 11. számában. A tíz oldalas szám teljes 8 oldalán szószerint hozza a felszólalások teljes szövegét. A 20 felszólaló közül 17 román, 2 magyar és egy német. Bányai László felszólalásából idézzük: "Számomra és sok más szaktársam számára, akik a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri barátságáért küzdenek, rendkívül jelentőségűek Nicolae Ceausescu elvtársnak azok az útmutatásai, hogy még jobban össze kell kovácsolni az ország összes anyagi és szellemi értékeit együttesen megteremtő román, magyar, német, szerb és más nemeztiségű dolgozók egységét és testvériségét. A nevelés elmélyítésére a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében, a kölcsönös megbecsülésre, bármiféle nacionalizmus leleplezésére ezentúl még nagyobb gondot fordítunk valamenynyien, akik ideológiai-politikai téren munkálkodunk”. Létay Lajos, a kolozsvári Utunk folyóirat főszerkesztője felszólalásában a romániai irodalom szerepét mint a "román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók egységének természetes kifejezőjét” jelöli meg "tekintet nélkül, hogy milyen nyelven beszélnek vagy írnak". Létay szerint az Utunk "szerkesztőségének az a törekvése, hogy kritikailag hasznosítsa és marxista módon magáévá tegye a romániai magyar kultúra örökségét”. "Nagyon fontos népszerűsíteni és hasznosítani országunk magyar lakosságának kulturális örökségét. Ebben természetesen benne van az is, hogy ez az örökség nem választható el a román kultúra nagy értékeinek ismeretétől és szellemiségétől”. — mondotta még Létay, az Utunk főszerkesztője.

Eduard Eisenbürger, a Karpaten Rundschau főszerkesztője megelégedéssel állapítja meg, hogy a "nemzeti" kérdést "de jure és de facto” véglegesen megoldották hazánkban (Romániában, a szerk.), hogy az összes állampolgárok nemzetiségre való tekintet nélkül az Alkotmány által garantált azonos jogokat élvezik”. Eduard Eisenbürger azonban elégedetlen, mert "sokat beszélünk és igen keveset teszünk az ifjúság ateis-