Székely Nép, 1969-1970 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1969-1970 / 1-4. szám

SZÉKELY NÉP 21. oldal KÖNYVSZEM LE M. Eugene Osterliaven: TRANSYLVANIA M. Eugene Osterliaven a Western Theological Seminary professzora TRANSYLVANIA című könyvében kitűnő áttekintést ad mindarról, amit a tájékozatlan, és a rosszul tá­jékozott olvasónak tudnia kell Er­dély történetéről, népességéről és földrajzáról. A szerző külön fejeze­tet szentel Erdély fővárosának, Ko­lozsvárnak, melynek története az ő szavai szerint is "Magyarország tör­ténelmének lényeges, elválaszthatat­lan és drámai része”. Ismerteti to­vábbá a vallásszabadság kimondásá­nak történetét, mellyel Erdély meg­előzte Európa és az akkor ismert világ minden más országát. Ugyan­csak külön fejezetben foglalkozik Mr. Osterhaven az erdélyi magyar­üldözésekkel és általában az erdélyi magyarság szomorú helyzetével. Az Ízléses kivitelben, képes cím­lappal és több igen jól megválasz­tott képpel és térképpel illusztrált könyvet a Reformed Review (Hol­land, Michigan) adta ki. A nyomta­tást a Classic Printing Company (Cleveland, 0.) végezte elismerésre méltóan. Külön dicséret illeti Érdél}' hegy- és vízrajzi térképét, mely hi­vatásos térképész munkáját árul­ja el. A könyvről a magyar sajtó világ­szerte megemlékezett, mert igen nagy szolgálatot tett a 400 éves tor­­dai országgnűlés jubileumával fog­lalkozó protestáns egyházi világ fel­világosításával. Az Európában meg­jelenő HADAK UTJÁN ismertetőjé­ben — amellett, hogy hangsúlyozza, hogy a könyv a vallási tolarencia erdélyi hagyományait eleveníti fel — elsőként hívja fel a figyelmet a könyv másik fontos jelentőségére, amely éppen a trianoni gyászéwe! kapcsolatos. Kiemeli, hogy Oster­haven könyve, főleg pedig a világos előadásmódja nagy mértékben hoz­zájárul ahhoz, hogy Erdély történel­mének és mai helyzetének tükrében mindenki megismerje azokat a prob­lémákat, melyek méltányos megol­dása mindannyiunk vágya és törek­vése. Wass Albert szokásos heti szem­léjében első helyen tartja említen­dőnek magyar nemzetpolitikai szem­pontból Osterhaven művét. "Külön elismerést érdemel dr. Osterhaven azért a fejezetért, melyet az erdélyi magyarság üldöztetéseinek és szo­morú helyzetének szentelt." • Sirehieh László: BELVEDERE-TŐL KASSÁIG Ennek a rövid, de a problémák szempontjából kitűnően összeválo­gatott tanulmánynak egyetlen hibá­ja, hogy nem angolul vagy németül Íródott, hanem magyarul. Reméljük azonban, hogy ez is elkövetkezik ha­marosan. Akiknek, mint e sorok Író­jának is, az a keserves sors jutott, hogy 1945-ben a prágai magyar kö­vetség nagyon is relativ biztonságá­ból, majd a hírhedt Pankrác-fegyház rácsai mögül saját bőrén tapasztal­hatta meg a változást, amelyet Be­nes Prágába való bevonulása jelen tett a jelvidéki és másholi magyarok számára, — annak Sirehieh László tanulmánya ..nemcsak ..olvasmányt, ismeretet jelent. De jelenti a “kosic­­ky" program újra átélését is — prá­gai módra. Fábry Zoltán, a “mindig marxista iró” — mint a szerző írja —, méltán lélegezhetett jel, amikor Benes és társai letűntek a politika színpadá­ról, mert a magyarok részére rósz­­szabhat a jövő sem hozhatott, mini a cseh—szlovák nacionalizmus. Lásd most az ilyenfajta erdélyi "kommu­nista nacionalizmus"-t szegény erdé­lyiek feje fölött. Fábry Zoltán, a stószi remete a könyv megjelenése óta meghalt, a CSEMADOK-ra hagyta könyvtárát, levéltárát, bútorait s a ház és föld­ingatlanokat is. Ezzel a furcsa meg­jegyzéssel végrendeletében:"az utób­biakat állami gazdaságok használ­ják, ők fizetik az adót, én viszont nem kaptam semmit”. így olvastam — külön is csodálkozva, hogy így, szóról-szóra — a pesti ÉS című lap­ban, és úgy látszik jól idézte Fábryt Sirehieh könyve is: "... tiszták ma­radtunk". Igen, sok hibát elkövet­hetett Fábry Zoltán, de úgy vélem, mint ahogy az erdélyi Kisbaconban Benedek Elek emlékházat avattak — a végrendelet említi ezt is —, Stószon, Fábry falujában is lesz emlékház, hogy mikor? Ez talán kér­dés. De nem lehet kérdés, s újra csak ismétlem — Sirehieh László írását adják ki angolul, talán ép­pen a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya, s gondolom — ha kell — még az erdélyiek is kalákába állhatnak érte. VIRRASZTÓ ízléses kiállításban jelent meg vitéz Erdélyi István és a "Virrasztó" Munkaközössége szerkesztésében a VIRRASZTÓ című új időszaki szem­le első száma. Az elnémúlt LÁRMA­FA utódjaként jelenti be indulását, amelyet 15 éven át néhai dr. Vargha Lajos, az Erdélyi Bizottság tb. el­nöke és dr. Kedves András szerkesz­tettek. Az első számból kiemeljük Lord Rothermere: "Magyarország helye a Nap alatt” című történelmi cikké­nek magyar szövegű közlését, Csík­­ménasági ismertetését Rév. George A. Maloney bizánci-orosz rítus sze­rint felszentelt amerikai jezsuita beszámolójáról, aki háromhónapos tanulmányútat tett Romániában. Homonnay Elemér alapos tanul mányben foglalkozik Ivo J. Lederer Jugoszláviában született történész "Yugoslavia at the Paris Peace Con­ference” című, Amerikában megje­lent könyvével, amelynek téves né­zeteit statisztikai adatokkal alátá­masztott elemzéssel cáfolja meg. $ JUSTICE FOR HUNGARY A Hungarian Turul Society, Inc. kanadai magyar egyesület — The Danubian Press, Inc.-cel együttműkö­désben — szép kiállítású, arany-nyo­mású, angol nyelvű emlékkönyvet adott ki a trianoni békeszerződés 50. évfordulójára. A könyv első ré­sze a Légrády Testvérek által 1930- ban kiadott angol nyelvű dokumen­tum-gyűjteménynek jól sikerült re­produkciója; a második rész ugyan­csak angolul az 1920 óta lezajlott eseményekkel és kisebbségi sérel­meinkkel stb. foglalkozik. A könyvet díjmentesen küldik el kormányoknak, közéleti vezetőknek stb., ezért kérik az önzetlen kiadók, hogy a magyarság támogassa az ak ciót a könyv megvásárlásával.

Next

/
Thumbnails
Contents