Székely Nép, 1969-1970 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1969-1970 / 1-4. szám
NÉP 13. oldal r ÜZEN jz rendkívül sok hír érkezik Erdélyrtban közöljük, mégpedig: 1. általáís 3. hírek az árvízsegélyekről, azok sebb tárgyilagossággal foglalkoznak :, ha olyan csoportosításban ismeris, sem pedig a szereplő személyek Negyvennégy centiméterrel a legmagasabb s/wt lelett Savatok kerestek a«r at&nvacgás nyilasait ;u, Szatmári — Satmareanu, Pataki — Patac, Marosi — Muresan, Gergely — Ghergheli stb. A román újságok önkényesen elrománosítják a nagyar neveket. A színtiszta magyar székelyföldön román vezetőség irányít ja, intézi a falú dolgait, mert ük a ‘megbízható káderek’ .” lS íszszövet, rá fölénk, ott a hegytetőn ortüzecske fényt. i fehéren zeme zárt, sötét. \b — az apámé, tván ködét, t — mióta? útaná-----nőst egy telt kiáltás ve zúg alá. t riasztó '.örült, társát tudva, ő is isztást, borút. szenék fel-----némán peregnek-----taligáinak sötéten ‘ hegyek. mde mit tehessünk? ir kivált? , hosszú percig-----\osat kiált. "Erdélynek Magyarországhoz való visszacsatolását sokan szeretnék; sokszor úgy látszott, hogy ez éppen a románok szovjet-ellenes külpolitikája miatt be fog következni. Nem történt meg, pedig maguk az idősebb román munkások is elismerik, hogy a ‘magyar idő’ alatt jobb volt az élet, mint most.” Hogyan történik az egyetemet végzettek elhelyezése? "Az idén is — mint minden évben — Bukarestben árverésszerűen osztják ki az állásokat. Sorjában bejelentik a pályázók (pedagógusok-Bécsből Theodore Andrica román származású amerikai újságíró, a Cleveland Plain Dealer bécsi munkatársa szerint a legnagyobb pusztítás Szatmár megyében volt. A kiöntő Szamos 3000 házat semmisített meg és 20.000-et súlyosan megrongált. Egyedül Szatmárnémetiben 1900 lakóház pusztult el. 20-an haltak meg. 133 ezer hektár termőföldet borított el a víz és 6400 tehén, ló és sertés pusztult el. Kolozs megyében 8-an lelték halálukat, 323 lakóház pusztult el, 2700 szenvedett részleges kárt és 27.000 hektár kerül víz alá. Mármaros megyében 24 falut árasztott el a víz, 8-an fulladtak meg, 800 lakóház pusztult el és 10 gyárat tett az áradás üzemképtelenné. Szilágy megyében 200 ház pusztult el és 2100 családot kellett kitelepíteni. Marosvásárhelyen és környékén a x'ól van szó), hogy melyik helyet kérik. Ha más is bejelenti igényét, s ha házasokról van szó, akkor utóbbiaké az elsőség. Egész Erdélyben kb. 10—12 hely volt, de ennek túlnyomó része a Székelységben, s biza elég messze. Szívesen mennek a magyarok a nagyobb magyar városokon kívül Aranyosgyéresre, Szászsebesre, Szilágysomlyóra vagy Zilahra (a volt diák: Ady Endre szobra most is ott áll a kollégium előtt), de nem mennek szívesen Moldvába vagy Olténiába, s nagyon szomorú, hogy a jó magyar székely helyek egytől egyig üresen maradtak." víz 100 családot tett hajléktalanná. (E számok a román statisztika későbbi adatai szerint lényegesen módosultak, még nagyobb károkat mutatnak ki. Szerk.) Marosvásárhely "Nem lehet leírni azt a tragédiát, amely május 13-án érte a várost. Mindent elöntött az ár. A Nyárád, a Szamos, a Maros, a Küküllők Erdélyben, de az ország minden részében valamire való patak is mindent, de mindent elöntött. A 15. század óta nem volt ilyen pusztító árvíz. Én a munkahelyemen voltam, építettük a vízvédő gátakat. Délután 3 órakor csak egy nagyerejű tehergépkocsin tudtunk elmenekülni a hatalmas víztengerből. Az utcánkban alig tudtam a vízen keresztülgázolni, hónom aljáig ért a víz. Lakásunkat teljesen ellepte a víz, sem-2. EGYÉNI TUDÓSÍTÁSOK AZ ÁRVÍZRŐL
