Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1942

74 11. Iskolánk és a szülői ház. A nevelés munkája a szülői ház és az iskola között oszlik meg. E két tényező élénk és bensőséges összeköttetése nélkül tehát nem képzelhető el egységes és eredményes irányítás. Örvendetes jelenség, hogy erről a szülők is mindjobban meggyőződnek és keresik a kapcsolatot az iskolával. A tanári fogadóórák kezdenek népesebbé válni és a szülői értekezleteket is valamivel többen látogatják, mint a múltban. Kár, hogy a fogadóórák látogatottsága még mindig nem egyenletes. A torlódás igen nagy a tanulmányi előmenetel elbírálásának időpontját megelőző néhány héten, amikor az érintkezés igazi célja háttérbe szorul és csak a tanulmányi eredmény kevés szóval megadható adatai szerepelhetnek a megbeszéléseken. Már pedig a tanári és szülői munka fontosabbik része a nevelés, amely az állandó és folytonos érintkezést kívánja meg. Nevelni csak az tud, aki ismeri a gyermeket. Ennek a megismerésnek elmélyítése és sokoldalúvá való fejlesztése miatt kell az iskolának a szülői házzal együttműködnie. A szülők nem ismerhetik meg az iskola nevelő eszközeit, célkitűzéseit pusztán a gyermek egyéni és legtöbbször önigazolásra törekvő beszámolóiból, de az iskola sem ismerheti úgy a gyermek nehézségeit, gyengéit, jótulajdonságait és a szülői ház viszonyait, mint a család, amelynek megértő, szerető és meghitt légkörében közvetlenebbül nyilatkozik meg egész egyénisége, igazi énje. Az is bizonyos, hogy a két nevelő tényező nem egyformán látja és ítéli meg a gyermeket. A szülői szeretet mindig lágyabb vonásokkal dolgozik és eszményi képet rajzol: olyant, amilyennek valóban látni szeretné gyermekét. Az iskola inkább tárgyilagos és nem ritkán a kemény vonásokat domborítja ki. A szeretet itt sem hiányzik, csak megoszlik. Ha ez a két kép összeolvad, akkor alakul ki az igazi lelki arckép. Ezt az igazi arcképet igyekszik felismerni a tanári fogadóóra és a szülői értekezlet, ezt akarja kialakítani, tökéletesíteni azáltal, hogy minden tényezőt, amely a gyermek erkölcsi fejlődésére befolyást gyakorolhat, tudatosít, amennyiben az erkölcsi nevelés célkitűzéseinek megvalósítására előnyös, és távoltart, ha az káros. Ezen fontos munkának szoros együttműködéssel való megvalósítására kéri az iskola a szülői ház megértő támogatását. Intézetünk a jó példa hatalmas indítóerejére és vonzó hatására gondolt akkor, amikor a nagyböjti időben az idén is megtartotta a piarista Nagycsalád lelkigyakorlatait. Dr. Fejes Tibor, Sörlei Zsigmond és dr. Kozáky István tartott a szülőknek bensőséges elmélkedést. A közös szentáldozás az intézeti kápolnában volt a szentmise alatt, amelynek külső fényt és melegséget kölcsönzött az ifjúság és a szülők közös éneke. A szülők társadalmának az egyházi ruhák kiegészítésére felajánlott adományáért (100'— P) e helyen is hálás köszönetet mond az igazgató hangsúlyozván, hogy a legdrágább áldozatot akkor hozták a K. Szülők, amikor az elmélkedéseken és a közös szentáldozáson szép számmal megjelentek, és ezzel gyönyörű példát állítottak gyermekeik szeme elé, amely minden ékesszólásnál többet ér. A tanári fogadóórákon, a szülői értekezleteken és lelkigyakorlatokon kívül a szülői házzal való kapcsolatot erősíti és állandósítja az Ellenőrző füzet, amelynek segítségével a legszükségesebb közlések, értesítések és igazolások mindkét részről a legrövidebb és legké-