Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1942

37 Margit ebben nevelkedett, amíg el nem készült számára az új kolostor a Nyulak-szigetén. Egy másik középkori zárda kijjebb is van, a hozzá vezető út az új völgyhíd alatt vezet el. Veszprémben a piaristák nemcsak abból a történelemből élnek, amit elomló kövekről és kódexek lapjairól olvasnak tanítványaik számára. Maguk is beírták' nevüket a város múltjába. Névtelenül is, de másként is. A„ múzeum új épülete előtt egy piarista szobra áll, Laczkó Dezsőé. Ő szervezte meg ezt a múzeumot és élete végéig gazdagította. Elete javarészét Veszprémnek, a Bakonynak és a Balatonnak szentelte. Geológia, paleontológia, archeológia mind egyformán szerencsés terület volt kutató keze és szeme számára. A tudós piarista fehér kőszobra egy kis park fái között áll, és époly csend van körülötte, amilyen csendben dolgoznak a piarista atyák fent a Vár magányában. Nagykanizsa. A piaristáknak első szállása sok magyar városban volt elhagyott kaszárnyaépület, de a kanizsaiakat sorsuk véglegesen katonai épületekhez kötötte. Az volt első otthonuk, második ideiglenes lakásuk is, és a jelenlegi új épülettömb is Mars szellemét árulja el külsejével. Talán valóban sorsszerű ez épen Kanizsán, Csáktornya közelében, azon a földön, ahol Zrínyi a „magyar Délföld kőtorony vitéze" vívta küzdelmét oroszlán módjára a török sárkánnyal. A piaristák azonban értenek ahhoz is, hogy hogyan kell kaszárnyából melegebb otthont varázsolni. A rideg épületek köré kertet telepítettek és megépítették a tágas telken az új piarista szentnek, Pompiliusznak templomát. Méltán választották templomuk védőszentjéül az Abruzzók apostolát. Ők vannak legközelebb a római anyaprovinciához. Mikor 1934-ben zarándoklatban utaztak le Rómába a piarista diákok a szenttéavatásra, ők búcsúztattak bennünket, s visszatérve nekik számolhattunk be először a piarista család nagy öröméről. Nagykanizsa a múltban sokszor élte a piarista iskolák végvári szűkös életét. Tanárai nyomorogtak és az iskolát már-már bezárásra ítélte az állami kormányzat. Mégis folyt benne a nemzetnevelő munka : tanítványai soraiból került ki Virág Benedek és Deák Ferenc is. Kecskemét. A „hírős" városnak igazi útja nem a budapest— szegedi fővonal, hanem a lajosmizsei. A gyorsvonat egyhangú rónán vágtat keresztül, mely Cegléd környékén alig más, mint Nagykőrösön, s észre sem veszed, hogy mikor közeledel Kecskeméthez. Erről az oldalról néhány ló-húzta kerekes kúton kívül Kecskemét semmit sem mutat meg magából. A lajosmizsei barátságos vasút a „kertek-alján" jár, végig erdők és gyümölcsösök között, melyek egészen a sínekig futnak az utas elé és némileg pótolják a dunántúli tájak szépségeit. Mikor a vonat a kisnyíri erdőbe ér, már Kecskemét földjén járunk. Cserkészek, diákok ide szoktak kirándulni. Mert Kisnyír és a város határának a Tisza felé eső részében a Tős-erdő meg a körülöttük elterülő szőllők és gyümölcsösök sokkal inkább jellegzik a kecskeméti tájat, mint a háború előtt már hírhedtté vált Bugac, ahol rádiózás mellett találta az idegen a cserényben a pásztort. A bugaci csárda pedig nem volt egyéb, mint egy idegenforgalmi vállalkozás. Mikor a lassan haladó vonat kiér az erdőből, azzal szórakoztat,