Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1941

s m íitoffliJiflfrt 1 1 > t 2. Mai otthonunk fl for a nyolcvanas években, hanem az ország legmutatósabb gimnáziuma. Ilyen tágas termekben akkor magyar iskolában nemigen tanítottak., A piaristák sehol. És nem volt rideg épület, mint a később szabványszerűen épített állami iskolák legtöbbje. Volt benne belülről is valami méltóság és nevelő, fegyelmező úri pompa. A hatalmas fabetétes ajtók nem is iskolára emlékeztettek. A belépő idegen azt gondolhatta, hogy miniszteri termek sorakoznak a hosszú bolthajtásos fehér folyosókon. A padok is keményfából készültek. Ki is állották már hét diáknemzedék viszontagságait: megfaragni is nehéz őket. A találkozók öregdiákjai között kevés akad, aki egy-egy betűre vagy figurára mutatva azt mondhatná : az az én művem. A rendházba is szívesen jöttek az atyák a felvidéki, dunántúli vagy akár az alföldi kollégiumok bolthajtásos kis celláiból. A rendház tágas, kétablakos szobái máshol osztályteremnek is beillettek volna. Nem is a legkisebbnek. Az új épületben az élet is újra pezsdült. Szeged Budapesttel kezdte felvenni a versenyt. Egyetem még nem volt a városban, egyelőre még Dugonics-Társaság sem: a tudományosságot városi vonatkozásban is a piarista tanárok jelentették. A szegedi piarista gimnázium értesítőjének megjelenése irodalmi esemény számba ment; meg is volt a rendes olvasóközönsége. Kétszáz oldalon alul nem is igen adták az atyák. Útirajzok, irodalmi, természettudományi tanulmányok, helyi vonatkozású cikkek, emlékezések váltakoztak benne az intézet gazdag belső életének beszámolóival. Az új iskolát nemcsak épületében, hanem felszerelésében is korszerűnek gondolták el. Gazdagon felszerelt szertárainak sok darabjából idő folyamán múzeumi tárgy lett, de még mindig van valami az egykori beszerzésekből, mely frissen hat, és állandó indításokat ad a fogékony fiatal léleknek: a folyosók képei. Talán sehol sem tűnnek oly kedvezően szembe a folyosókon elhelyezett művészettörténeti és földrajzi szemléltető képek, mint ezeken a hosszú világos galériákon. Ugyanazok a nyolcvanas évektől kezdve forgalomba került félig festmény, félig fénykép hatású képek, melyek az ország más iskoláiban is megtalálhatók, de mintha itt ebben az alföldi iskolában jobban megfognák a szemet és többet mondanának a szépség után sóvárgó léleknek! Csak a régi diákok tudnák megmondani, hogy mennyire foglalkoztatta őket e messzi tájak ismeret-