Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1940
4 Glatt felder Gyula csanádi püspök jubileuma. 1911-1941. Május 28-án volt harminc esztendeje annak, hogy a csanádi egyházmegye püspöke, fiaink főpásztora, elfoglalta Temesváron püspöki trónusát. A jubileumra felfigyelt az egész ország katolikussága s a szegedi piarista iskola is hódolattal köszönti a jubiláló főpásztort: Adja az Úr, hogy még sokáig állhasson őrhelyén, mutassa meg nekünk az Úr erejét, tanítson bennünket az Úr szent nevére, s — érje meg azt, hogy egyházmegyéje újra elérje mindenhol az ősi határokat . . . Ad multos annos! Amikor Szent Gellért örökébe lépett fiatal volt, és máris jelentős alkotások hirdették nevét. Lelkipásztornak indul, de nemsokára már a papnevelésben fejti ki buzgóságát; észreveszi az egyetemi hallgatók nagy lelki elhagyatottságát s így lesz a Szent Imre kollégiumok atyja. S egyetemi katedráról lép a püspöki trónra. Azonban a sollicitudo omnium ecclesiarum máig sem tudta feledtetni vele az ifjúságot, mely oly korán odanőtt szívéhez. Őmaga mondta, mikor az első szentimrések püspöki kinevezése alkalmából püspöki aranylánccal lepték meg, hogy ezt a láncot ama kötelék szimbólumának tekinti, mely örökre összefűzte az ifjúsággal. Nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy milyen apostoli buzgósággal siet ifjúságunk gyóntatására. Meg szokta látogatni a hittanórákat, s ünnepélyeink legnagyobb dísze az ő megjelenése. Egy alkalommal, cserkészeink ünnepélyéről egyenesen a vasútra sietett: de mégis eljött és résztvett az ünnepélyen. És a helybeli Szent Imre kollégiumban is hány régi piarista diák élvezi atyai szivének melegét! Nem csoda, ha diákjainknak is valóságos élmény, ha találkozhatnak püspök atyjukkal és mély tisztelettel üdvözölhetik. Az ifjúságnak érdeklődése ma a szociális kérdésekre irányul elsősorban, s ez jól van így. De akkor hadd lássa meg az ifjúság Jubiláló Főpásztorában a szociális apostolt is: püspöki birtokának
