Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

58 zásokat eszközölte a fenntartó város. A katonaság október végén adta vissza a földszinti helyiségeket, a tornatermet pedig még egy hónap múlva. A fenntartó város felszólítására a városi mérnöki hivatal a tanév folyamán elkészítette az új tornaterem s a vele összefüggő helyiségek tervét. A kivitelre azonban a mai körülmények között — sajnos nem kerülhet sor. 3. Változások a tanári testületben. A Magyar Kegyestanítórend Főnökének 736/1939 sz. intézkedése alapján Szűcs János budapesti intézetünkbe, Nagy Vince pedig kecskeméti társházunk gazdaságába nyert beosztást. Eltávozott kartársaink az 1936—37. iskolai évben kerültek iskolánkhoz s így három évig voltak a testület tagjai. Szűcs János kartársunk a mennyiségtannak és természettannak volt a tanára. Szakjának nemcsak elsőrendű ismerője volt, hanem kitűnő didakta is. Egy-egy matematikai példával vagy fizikai kísérlettel bámulatosan tudta érzékeltetni azt a csodálatos összefüggést, amely ezt a két studiumot különösen jellemzi. Ehhez járult még melegen érző nevelői szíve. Együtt tudott élni a tanítványokkal. Atyjuk volt a szó kalazanciusi értelmében. Nagy Vince rendtársunk a magyar és latin nyelv tanára volt. Szeretettel és szép sikerre! tanította ezenkívül az éneket és hálára méltó módon kezelte a kisebb ifjúsági könyvtárat. A szülők társadalma és tanítványok serege, mint a kötelességteljesítés mintaképét ismerték. Ebben az iskolai évben nem volt tagja testületünknek Dr. Jachan Frigyes, aki az előző években a u. n. harmadik testnevelési órát tartotta. Eltávozott kartársaink működésére hálával gondolunk. Helyüket Szalay József Veszprémből, Dr. Szűcs Lajos Nagykanizsáról, Dr. Tiborc Lajos Tatáról, Sörlei Zsigmond Debrecenből és Nagy Ernő a rend budapesti tanárképző intézetéből foglalták el. 4. Tanári értekezletek. A Rendtartásban előírt értekezleteket a megfelelő időben valamennyit megtartottuk. Ezeken a következő című előadások hangzottak el megbeszélés kíséretében: A nevelői hatalom; Iskolai munkánk középpontja a tanítvány; A szellemé az elsőbbség. Mindhármat az igazgató tartotta. A két módszeres értekezleten Irányelvek az állandó tanmenetek készítése alkalmával. Babos Dezső, a helyesírás, szókincs gyarapítás és a fogalmazás tanítása az alsó, középső és felső tagozaton címmel Dr. Tiborc Lajos, Kiss István és Babos Dezső adtak elő. Az első félévi nevelésügyi értekezleten Dr. Kerkai József a Személyi lapok kitöltésének módját vázolta, az igazgató pedig a piarista gimnáziumok igazgatóinak közös értekezletének főbb megállapításait ismertette. A második félévi nevelésügyi értekezleten megbeszéltük az új Általános Utasításokat és Katolikus Rendtartást. Az első előadója Dr. Szűcs Lajos, a másodiké Sörlei Zsigmond volt. A tanév folyamán Dr. Szűcs Lajos a latin nyelvből az I. b. osztályban, Csonka Mihály pedig a mennyiségtanból a III. b. oszt.-ban tartott u. n. bemutató órát. Mindkettőt a szokásos értekezlet keretében szakmegbeszélés követte. 5. Valláserkölcsi nevelés. Bármily különösen hangzik, keresztény időszámításunk legutolsó éveiben vannak, akik a nevelés új céljának tekintik: „Közelebb vinni gyermekeinket Krisztushoz". Ezt nekünk nem ma kell felfedeznünk, mert a piarista iskola múló divatokon felül és tul, magával azzal, hogy van és az életre, az egész életre nevel — mindenkor ezt tette. Kétévszázados hagyományainkat