Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

42 rendelet miatt a tagok utolsó összejövetele lett. A tanári testület a bizonyítványok kiosztása után (ápr. 16) „azon fáradozott, hogy a felesleges okból beszüntetett tanév hátralevő részét hasznos továbbképző munkával tegye a tanulók részére értékessé. Ezt a törekvést azonban meghiúsította azon körülmény, hogy a .megszálló francia csapatok az intézet minden termét és szertárát hírtelen lefoglalták és megszállva tartották". (Értesítő, 1918—19. 5. 1.) Az 1919—20. évet a francia csapatok kivonulása után csak okt. 1-én kezdte meg az intézet s az Önképzőkör okt. 26-án alakult meg. A 80-ik év elnöke Varga János, hatalmas, lelkesedéstői izzó beszéddel nyitja meg az első ülést, melyen a szomorú emlékű magyar tragédia után az újjászületett hazában kijelölte a Kör célját: „Keresztény világnézettől ihletett honszerelem, — ez alkotja ideálunkat, boldogulásunkat". A tagok rendes dolgozását azonban több hátráltató körülmény zavarta meg s a sok szénszünet, majd a spanyolbetegség okozta elmaradás miatt csak 13 ülést tarthatott. De ezeken a gyűléseken, mint az évvégi beszámoló mondja, — a Kör minden egyes tagja vállvetett munkával szegődött „az új életre kelt nemzeti eszme zászlaja alá". Ennek jegyében folyt le minden hazafias ünnepély, de legmeghatóbb volt az 1920 január 25-én rendezett gyászünnepély »azon fájdalom kifejezésére, mely minden hazáját szerető magyar ember szívében ott található. Évezredes hazánk földarabolását gyászoltuk. A gyászban felemelőleg hatott a Hymnus lélekemelő és a vigasz balzsamát csöpögtető dallama, amelyet az egész Önképzőkör egy szívvel, lélekkel énekelt", — írja Cserta László főjegyző beszámolójában. — Hazafias felbuzdulás a Kör egész évi munkája. A tagok megtanulták a szomorú 1919 után: „Mindent a hazáért, de cserébe semmit!" Szorgalmukkal kiváltak a főtisztviselőkön kívül Csikós József (bírált, felolvasott), Geber Jenő (felolvasásokat tartott), Bagáry Pál sokszor felolvasott, szavalt, bírált, Sipos Antal tárogatójával gyönyörködtette a tagokat, Somogyi Miklós elbeszéléseit olvasta fel, Schmidt Béla szavalt, felolvasott, bírált. 1920—21 szorgalmas évét az Önképzőkörben pezsgő szellemi élet, fokozódó munkakedv és az élet érdeklő mozzanataira kiterjedő hazafias munkásság jellemezte. A megemlékezések közül nevezetes a trianoni béke becikkelyezését követő napon tartott gyászgyűlés (nov. 14), melyen Schmidt Béla elnök kifejezésre juttatta a szomorú hangulat mellett „a jobb jövőbe vetett, az isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában" való meg nem szűnő hitet. Május 5-én az intézet 200 éves jubileumi ünnepségén is közreműködtek a Kör tagjai. Dícséretet.érdemeltek : Cserta Kálmán Tömörkényről irt értekezéseiért, Geber Ödön hegedűjátékáért, zenetörténeti és zenekritikai előadásaiért, Kup Gyula művészettörténeti előadásaiért, Muzsnay Dénes a renaissance-ról szóló sorozatos értekezéseiért, Salánky József humoros elbeszéléseiért, Somogyi Miklós, Veres Miklós főjegyző, Skultéty István és Regdon László szavalataiért, bírálataikért, felolvasásaikért. Az 1921—22. évben is munkakedv, élénk szellemi élet és nemzeti életünk mozzanataira kiterjedő figyelem jellemezte az Önképzőkör műküdését. Steindl Miklós elnök hatalmas beszédben nyitotta meg az évet, s szavaival a hazai röghöz való görcsös ragaszkodást hangsúlyozta. Nov. 27-én „tárgy és szavaló művészet szempontjából értékes