Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

41 Schultheisz Emil ifj. elnök és Simonsich Béla főjegyző az iskolai év első felében hadba vonultak s Prodanovics Emil pénztáros megbízott elnökként szerepelt az év folyamán. A Kör munkája élénkebbnek mondható az előzőnél s a rendes gyűlések változatos számai mellett néhány jótékonycélú ünnepély, hangverseny jövedelmével és a segítő munkába belekapcsolódással iparkodott hozzájárulni a háborús sebek gyógyításához. A legszorgalmas tagok Mályusz Elemér, Stark Emil és Szalay József voltak. 1916—/7-ben, mivel a tanévet csak okt. elején kezdték meg a tanulók, az Önképzőkör is csak a hónap közepén tartotta alakuló gyűlését, melyen elnök lett a szavalataival, beszédeivel kiváló Pollner Kálmán, főjegyző Csala Albert, aki a katonai szolgálatra behívott elnököt helyettesítette a második félévben. Nagy ünnepség keretében ülte meg a Kör Arany János születésének 100-ik évfordulóját, s az emlék-ünnep jövedelméből 100 kor. adományával alapítótagul lépett be „A Nagyszalontai Arany Emlék Egyesület "-be. — Nagyfalusi Andor, Stark Emil, Csala Albert, Frank István, Burger Béla dolgozataikkal, szavalataikkal arattak sikert; a komoly szavalóversenyen Richter János, Hoffmann György, Tóth Kálmán és Miskolczy Zoltán nyertek díjat. 1917— 18-ban, a háború negyedik évében a nyolcadikosok zömének bevonulása megzavarta a Kör működését. Tóth Kálmán elnök és Simon Ákos főjegyző katonai szolgálata miatt az elnöki tisztségei Miskolczy Zoltán pénztáros viselte. Két nevezetes emlékünnep szerepel az Önképzőkör történetében az évi munkásság során. Dec. 9-én Tompa Mihály születésének, június 2-án pedig a zárógyűlésen Dugonics halálának 100-ik évfordulóját ünnepelte meg az ifjúság s ez utóbbin Szántó Dénes VII. o. t. elszavalta Kovács Dániel VIII. o. t. 100 korona pályadíjat nyert „Dugonics emlékének 1918" c. ódáját1918—

ban Orbán János dr. tanár vezetésével már szept. 15-én megalakult az Önképzőkör, melynek ez évi elnöke Széli János lett, főjegyzője pedig Stark György. A Kör hagyományos valláserkölcsi és hazafias alapon álló működése ekkor is biztosított volt a vezetőtanár gondos, tapintatos és körültekintő irányításával s ennek köszönhető, hogy az „őszirózsás" forradalom után is rendes mederben folyt a munka. A dec. 1-én tartott gyűlés jegyzőkönyve számol be az átalakulásról s a bejegyzés egy ártatlan mondata világosságot vet az ifjúság gondolkodásmódjára . . . „ezután szabad lesz, hivatalosan is rajongani Ady-ért és Babitsért". És csakugyan, egy héttel később Goldgruber Géza VIII, o. t. már Ady „Ös kaján"-ját szavalta el a Körben, febr. 2-án pedig Ady Endre emlékének gyászünnepélyt rendezett a Kör, melyen megjelent Juhász Gyula is. Nagyfalusi Jenő mondta az emlékbeszédet s többen szavaltak Ady verseiből. „Végül Juhász Gyula mondott könnyes szemekkel az Önképzőkör általános óhajának engedve néhány szót az elhúnyt költőfejedelemről". (Jegyzőkönyvi bejegyzés). A Kör munkásságában becsületes szorgalmukkal résztvettek Jezerniczky Ákos (felolvasott, bírált), Kovács Károly (értekezett, műfordításai voltak), Vecsernyés Andor (fogorvos, bírált, felolvasásokat tartott), Turcsányi Oszkár, Szántó Dénes felolvasásaikkal szerepeltek. Az évzáró ünnepet ápr. 13-án hirtelen kellett megtartaniok; erre a napra matinét hirdetett a Kör, mely azonban felsőbb