Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

29 Lajos pénztárnok tűnt ki tevékeny munkásságával, melyet végzett évközben szavalással, felolvasásokkal (A szegedi árvízről, Dugonics ,Ulisses"-ének és Homeros „Odysseia"-jának első éneke), bírálatokkal s pályadíjat nyert a vallástanból, a latinból és a földrajzból. Sok jutalomkönyvet kapott. Szorgalmasan dolgozott ekkor is Károlyi Lajos főjegyző, ki Jósikával, Dugonics-csal foglalkozott, szavalt, bírált. Sokat ígérő tehetség volt a korán elhunyt Ottouay Zoltán alkönyvtáros. Szeles József többszőrt „hatásosan" szavalt, bírált, felolvasott, (első díjat kapott a szavalóversenyen) és díjnyertes lett a magyarból (két dolgozatával is), a németből (Teli Vilmos jelleme), a latinból, a görögből és a földrajzból. Böröcz Mihály és Nyári Béla (ügyvéd, kamarai elnök Kalocsán) történeti dolgozataival tűntek ki. Két nyilvános ünnepélyt rendezett a Kör: Jósika születésének 100 éves fordulóján és Szent István első apostoli királyunk megkeresztelésének kilencszázados évfordulója alkalmából; az előbbin sikerrel szerepelt Milkó Vilmos (orvos), ki zongorajátékával gyönyörködtette a közönséget, Szeles József szavalatát pedig Berdenich Ernő (mint vezérkari alezredes halt meg a világháborúban) cimbalmon és Mathias Arthur gordonkán hatásos előadásban kísérte. 1895—96-ban elnök Rack János (vasúti főfelügyelő), ki sok értekezésével szerepel az Érdemkönyvben. Foglalkozik Dugonics Etelkájával, majd Vörösmarty „Két szomszédvár""át fejtegeti; egy másik értekezésében „A becsületességéről elmélkedik; de szaval, bírál és mindenkor tevékenykedik. A nagyszabású köri munkásságból (260 drb. hangzott el az évben) kiveszi részét Bogner Jdnos főkönyvtáros, ki sok bírálata mellett különösen a szavalásban jeleskedett. Értékes dolgozatot készített Kármán József irodalmi működéséről Schiller György. Dicséretes buzgóságot fejtett ki Zimányi Gyula (piarista, a Kalazantinum igazgatója), első titkár, ki a beteg lilies Ulászló jegyzőt majdnem egész éven át helyettesítette. E nemű tevékenységét mulatják a jól szerkesztett és kiállított jegyzőkönyvek, e mellett szorgalmasan szavalt s második lett a szavalóversenyen, bírált több alkalommal s az Érdemkönyv jeles értekezését őrzi: „Dugonics szerepe nemzeti életünkben" címen. Mint hetedikes gimnazista pályamunkáival első díjat nyert a hittanból és a magyar esztétikai irodalomból, évi tevékenykedéséért pedig megkapta a „Kisfaludy-díjat", ,.21 frt. értékű szépirodalmi művet'. — Müller Jenő (hírlapíró), szintén VII. o. t. dicséretes eredménnyel pályázott a kitűzött tételekre, s díjat nyert a magyar irodalomból (kettőt) és fizikából, dicséretet a latinból (két dolgozatával). Rózsa Imre (vasúti főmérnök) a latinból „tartalmas és szép" dolgozatával s a számtanból nyert jutalmat. Barna Leander (piarista) történelmi felolvasásokat tartott Az értékes dolgozatok készítéséért Magyar Gábor igazgató nagy elismeréssel dicsérte meg a pályázókat. 1896—97-ben egyhangú választással Zimányi Gyula lett az ifjúsági elnök, ki előző évben kezdett sokirányú munkásságát folytatván, a legtevékenyebb köri életet fejtette és fejlesztette ki, amenynyiben elnöksége alatt a tagok munkakörét több, mint 300 tárgy töltötte ki. Az Önképzőkör „Érdem-könyvé"-nek majd negyvenötéves lapjait nagyrészt Zimányi Gyula komoly tartalmú írásai töltik ki. A