Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1939

22 kezdett, s a tanév végén megszakadt vállalatot, hogy a szépért, jóért, nemesért lelkesedni tudó ifjúság felkarolja eme ügyet, a mely kitűzött czélunknak, az önképzésnek egyik legszebb, legcélszerűbb eszköze*. — A megmaradt példányszámok (8 drb. 1880 dec. 12-ig) mindegyike kedves tartalmával, változatos szövegével bizonyára kedves olvasmánya lehetett nemcsak a tanulóifjúságnak, de a felnőtteknek is. Balogh Károly neve mellett szerepel Lippay Lajos (ügyvéd) Schillerből fordított verseivel, majd novellák és tréfás történetek Lévay József (báró, később országgyűlési képviselő) és Horovitz Sándor (téglagyári igazgató) tollából. Az évközi önképzőköri munkából erősen kivették részüket és külön említést érdemelnek Balogh Károly, ki nemcsak verselt, hanem prózát is írt: „Párhuzam az eposz és a dráma közt", és másnemű szépirodalmi dolgozatával is kitűnt; aztán Lippay Lajos műfordításain kívül „Arany-János : Tengeri szántás czímű költeményéről" értekezik. Mellettük említésre érdemes Onitiu Virgil (nagyszebeni gimn.igazgató) értekezése a „Görög-római szólások, erkölcsök s nemzetközi intézményekéről, Zillich Péter „Gróf Széchenyi Jstván életéről* és Farkas Gyula „Batttyányi Lajos élete és jelleméről". Ekkor tünt fel Kószó István (volt államtitkár), ki sikerült írásbeli bírálataival szerepelt több alkalommal. Önképzőköri tag volt ebben az évben végzettekkel Breisach Béla (kanonok) és velük járt a IV —V. osztályban Herczeg Ferenc is (1876—78), ki aztán Fehértemplomban lett az Önképzőkör elnöke. 1881—82 ben nagy szorgalmával és sokoldalú munkásságával tűnik ki Onitiu. Virgil ifj. elnök, aki komoly tárgyú és mélyebb tanulmányozásra mutató értekezését olvasta fel „Himfi Szerelmeiről", majd románból fordított; jeles írásbeli bírálatot írt, szóbelileg is bírált s klasszikusból fordított verséért 2 frt. jutalmat kapott. Koszó István »szép sikert* mutatott fel „Cicerónak Pompeius hadvezérré választása érdekében tartott beszédé "-vei, mint műfordítással. Már ekkor feltűnt Zarkaaölgyi Andor (VII. o. t.), aki a novella és elbeszélés terén nagyobb műgonddal dolgozott „Hobiáth" és „Árva Miska", nemkülönben »Háromrétű selyemkendőcz. munkáiban". A szavalóversenyen 2 ezüst forint jutalmat nyert komoly tárgyú szavalatával. A víg tárgyút Schweiger Adolf (bpi. keresk. és ipark. titkár) nyerte meg. Az Önképzőkör időszaki munkásságának egyik legszebb részét képezik az 1882—83 év Erdemkönyvének dolgozatai. Zarkavölgyi Andor a Kör ifj. elnöke egy csomó egész kivételesen jó versével szerepelt az év folyamán, e mellett felolvasást tartott „Othellóról és Jagóról", ő mondta „Arany János dicső emlékezetére" rendezett ünnepélyen a beszédet, majd ugyanekkor saját szerzeményű versét: „Arany János emlékezete" — címen szayalta, melyért jutalmat is nyert, .,egy db. cs kir. aranyat". A szavalóversenyen is az első lett a komoly tárgyú nemben s „három ezüst forintnyi" pályadíjat kapott. Mellette Huszár Sándor jegyző tevékenykedett sokat, s többek között felolvasott »Zrínyi- és Gyöngyösiéről, fordított latinból, sokszor bírált szép eredménnyel. Laczkovich Gyula (tanár) komoly tárgyú tanulmányaival, bírálataival tűnt ki; az Arany-ünnepélyen fölolvasást tartott „Arany János Katalin cz. beszélyéről". „Az év folyamán 17 rendes s a zárógyűléssel együtt 4 nagy-