Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1937

16 az elhanyatlott magyar irodalmat. Egy kis csoport meg a nemzeti múlt felé fordul s tagjai a régi dicsőséget idézgetik, a régi erkölcsöket és szokásokat állítják a magyar faj elé és lelkiismereti kötelességüknek tartják .erőt venni a bal időn." A görög klassicizmus szelleme, a preromantika áramlata, másrészt a barokk és rokokó ízlés ebben a korban egymás mellett halad. „Az olvasó az antik világban mozgó írót, a nemzeti mult felé tekintő preromantikust és a szelíd polgári irodalmat művelő literátort a maga hajlama és neveltsége szerint egyformán megbecsüli. Van, aki erkölcsi okulást kiván olvasmányaitól (Telemach), sokan a nemzeti lelkesítés igéit óhajtják hallani (Virág Benedek), mások megelégszenek a lágyhangú szórakoztatással."

1) (Kartigám.) Ezek az írói törekvések meg-megkisértették a korabeli magyar írókat és költőket, hallhattak szárnycsattogásokat, melyek megütötték fülüket, de a titokzatos madarat megfogni nem tudták. Aki ezt magához csalogatta és kalitkájába zárva hangját megtanulta s az éneket Arionként továbbította magyar testvéreinek: Dugonics András volt. ') A Dugonicsok dalmát eredetűek. A Szegedre bevándorolt nagyapa még dalmát, ennek fia András, az író édesapja, jó magyar polgár, s unokája már a magyarságnak egész a türelmetlenségig buzgó apostola. Tizenhat éves korában belépett a piarista rendbe. (1756.) 1761-ben egy évre szülővárosába, Szegedre került tanárnak. Öt év óta nem látta szüleit s nagyon megörülnek a viszontlátásnak. Rövid időn belül megkedvelteti magát Szegeden is. Itt a piarista iskolában két osztályt vezet (1762): a „maior parva"-1 és a principistákat. Ezekkel adatja elő 1762 juniusában egy eddig nem ismert iskoladrámáját."

3) Szépirodalmi működésének kezdete így Szegedre esik, bár itt csak egy évig tartózkodik, mert Nyitrára kell visszamennie hittudományi hallgatónak három évig — (1762—1765). 1765-ben pappá szentelik s az újmiséspap Vácra kerül. Ott tanít egy esztendeig, majd Medgyesen három évig, s ugyancsak ennyi ideig lesz Nyitrán a filozófiai tanfolyam tanára. Ezzel kapcsolatban mennyiségtant és fizikát is tanít, ahogy az a piarista iskolákban szokásos volt. 1774-ben adja ki a Trója Veszedelme c. verses elbeszélését, 1778-ban az argonauták történetét latinul, 1780-ban Ulissesnek . . . kalandjai-1, 1784-ben A tudákosságnak két könyuei-t. mint egyetemi tanár. Mindezek a munkák csak tapogatózások, mintegy bevezetései jövendő nagyhatású működésének, de a közönség, meg az íróvilág figyelme is feléje fordult a Tudákosság megjelenése után. A fiatal Dugonics örül a sikernek és ez tovább munkálkodásra ösztönzi. M V. ö. Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete- Budapest, 1932. V. k. 94 1. '') Szül: Szegeden 1740 okt. 18. Kiváló író és tudós. A piaristarend tagja. Hazánk több középiskolájában tanított, majd a pesti egyetemen a mennyiségtan tanára. Irt regényeket, drámai műveket és mennyiségtani munkákat. Szegeden hall meg 1818-ban s ott is van eltemetve a Dugonics (Deszkás) temetőben. Sírját szép emlékoszlop díszíti. (1847.) Szobrát Izsó Miklós terve alapján Huszár Adolf készítette 1876. A város egyik legszebb szobra. 3) Ez a darab éppen a napokban került elő a csépai plébániáról. Egy háromnyelvű (magyar, latin, német) iskoladráma