Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1936
55 Istenükhöz, úgy bizonyára vissza íog találni ez a vértanú nemzetté lett ország is. Még egyet! Az ifjúság radikális gondolkodású és hajlik az ilyen radikális megoldások felé. Eszedbe juttatom hát azt a beszélgetést, melyet a nemrégen hűvösre került Radek népbiztos a Németországban a „weimari alkotmány" idejében meggyilkolt Rathenau államférfiúval folytatott. Mikor az utóbbi a kommunista agitátornak azt mondotta, hogy Németországban kommunizmus 40 millió embernek az életébe kerülne, Radek azt vetette ellene, hogy a kommunizmus inkább ilyen áron akarná Németországot, mint annak 60 milliónyi lakosságát sehogysem. Hát az ember merőben anyag ebben az átkos és vérengző rendszerben. Erről a kb. 40.000 kivégzett pap és több millióra rugó polgári lakosság halála is tanúskodik. No meg az újabban kivégzett ellenzékiek, akik a hatalom birtokosainak útjában voltak, akár a francia forradalom idején, Danton Robespierrenek. Hogy a szegénység és a nyomor nem szűnt meg ott sem, arról egy A. Gide legújabb könyve is tanúskodik, amelyben az a kiábrándult szovjet-rajongó megírta legújabb tapasztalatait. A tanulság ? Vigyázz magadra és válogasd meg barátaidat, olvasmányaidat! „Ki korpa közé keveredik, megeszik a disznók." Az ördögnek csak egy hajszálra van szüksége, hogy magához ránthasson és láncolhasson bennünket. Óvakodjál, minden rossztól, minden bűntől, minden felforgató eszmétől! P. Bangha Béla, az orosz, mexikói és spanyol világégéssel kapcsolatban fölveti a kérdést: „Hogyan lehet tíz és százezreket rendszeresen megőrjíteni, s ugyanakkor vérengző, vad bestiákká gonoszítani ? . . . A felelet: a bolsevizmus taktikája kettős : egyfelől a félrevezetés, fanatizálás, felforgató propaganda, izgatás és nagyszólamú Ígérgetés, s másfelől: módszeres harc minden vallás, lelkiismeret, Egyház, erkölcs, család, haza ellen. Minden normális megkötöttség ellen. Addig nincs proletárforradalom, amíg a nép Istenben hisz. A bolsevista vezérek ezerszer ismételgetik: „Egyetlen lépést sem tehetünk addig, amíg a vallást ki nem írtjuk a népből," vagy az istenhit a társadalmi forradalom legfőbb akadálya, vagy ,,a vallás a leggyalázatosabb dolog, ami a világon van." (JarosslavszkiGubbelmann szerint), „az atheizmus az osztályharc lényegéhez tartozik," meg „önmagát köpi le, ki Istenben hisz" (Lenin mondása.) A cikk, amelyből ezt idéztem, a továbbiakban lényegében ugyanazt kívánja, amit Prohászka, hogy t i. le kell csapolni az égbekiáltó nyomor fertőjét, akkor a békák elvesztik éltető elemüket, vagyis, hogy szociális reformokkal és nem csak gyűlésekkel és ígéretekkel kell dolgozni a magukat „hazátlan bitangok"-nak mondó elégedetlen elemek ellen. Az egyes embernek pedig azt kell szem előtt tartania : „aki egyben vétkezik, az nem tartotta meg a törvényt." Voltaképen minden bűn, minden szándékos mulasztás egy-egy könynyelmű kapavágás vagy résütés azon a gáton, amelyik a vörös ár ellen véd. Ha valaki ki van kezdve erkölcsileg, vájjon ellen tud-e állani az effajta kommunista elveknek, mint pl.: „A szülői szeretet a legkártékonyabb érzés a gyermek számára," vagy: „Az ember életének célja nem a munka, nem a boldogságra való törekvés,