Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1936

26 hiszünk már abból, amit mestereink tanítottak, ellenben teljesen elhisszük azt, ami a katekizmusban van." Azután a sok csalódás után, melyet a gőgös tudás okozott, nem csoda, hogy ma már a tudomány letöréséről („Zusammenbruch der Wissenschaft") írnak igen neves tudósok is. Egyikük azt írja, hogy egyre jobban látja, hogy a tudomány csak kerülő út a valláshoz. Cauchy, kiváló mate­matikus azt írja: „Én keresztény vagyok, vagyis épen úgy hiszek Jézus Krisztus istenségében, mint Ticho de Brache Copernicus, Descartes, Newton, Fermat, Leibnitz, Pascal Grimaldi, Euler, az ösz­szes csillagászok és a mult század összes nagy matematikusai. Katolikus is vagyok, mint az előbbiek közül a legtöbben. . . Meg­győződésem nem örökölt előítélet, hanem mély kutatások ered­ménye." (Walter J.: Napsugarak 1. 59. 1.) Ma már a tudomány szerényebb és elismeri, hogy vannak területek, melyeket fényszórói­val nem ér el. Alfréd Ewing az angol Tud. Társaság elnöke írja : „Elég idős vagyok ahhoz, hogy olyan időre is visszaemlékezzem, amelyben a tudománynak nem éppen a legjelentősebb hangadói gőgösen viselkedtek, biztonsággal léptek föl, ami a mai idők szelle­mével élénk ellentétben van. A mai tudományos vezérelmék köré­ben általános az a fölfogás, hogy félhomályban dolgoznak, miköz­ben olyan lehetetlenségeket igyekeznek elérni, hogy legalább fél­igazságokra tegyenek szert. Amit az egyik nemzedék egy permanens szerkezet lényeges elemének tekint, azt a rákövetkező csak állvány­nak használja. A tudományos igazság kérdését újra, meg újra föl kell vetni. Ez nagy igyekezettel és nem minden siker nélkül történik. " R. Mayer, aki az energia megmaradtának elvét födözte föl, éppen­séggel így ír: „Az a sejtésem, hogy a természettudományok úgy viszonylanak a keresztény valláshoz, mint a patakok és folyók a világtengerhez, immár eleven tudatommá vált." Némi pihenőül egy nagyon sokatmondó verset iktatok ide, amelyeken ezek után a bizonyára fárasztó fejtegetések után egy kissé fölüdülhetsz : „Der Glaube gleicht dem Himmelszelt, Das hoch die Erde überspannt. Die Wissenschaft dem Bergkoloss, Der sich erhebt aus niedrem Land. Von unten scheint es, dass der Berg Gevachsen bis aus Firmament ; Allein auf seinem Gipfel zeigt Sich, welcher Raum noch Beide trennt." Gyulai Pálnak egy megállapításával fejezem be levelemet: „Minden emberi bölcsesség legföllebb odavezethet, hogy az ész kedélyünk felett teljes uralmat gyakoroljon; de a vallás az észhez és kedély­hez egyaránt szólván, a kettőt harmóniába hozza. Ezért a vallás tökéletesen pótolja a filozófiát, de a filozófia sohasem pótolhatja a vallást." Theologia és philosophia — Ég és föld. Az utóbbiról pedig Schütz Antal egy régi írás alapján mondja: „A világ csak hid, amelyen csak áthaladunk,de házat nem építhetünk." Tanulj a pesz­szimísta Schoppenhauertól, aki nagybetegen fölsóhajtott: „Istenem Istenem 1" Mikor megkérdezték, hogy az ő filozófiája számára is

Next

/
Thumbnails
Contents