Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1935

6 veut voir." Ez a mű-vakság lehetett oka annak, hogy éppen az maradt ki a sorozatból, (ha ugyan a fordító helyesen fordította le az orosz szerző könyvének a címét), aki egyedül mondhatta magáról: „Unus est Magister vester Christus" (Mt. 23. 10); „Én vagyok az alfa és ómega, a kezdet és a vég." (Apoc.) Ő az egyedüli mester, ő az út, az igazság és élet, a világ egyetlen igazi és örök világossága. Aki őt követi, „nem jár sötétségben, hanem az élet világossága le­szen annál." Amint minden földi világosság lényegében a Naptól való (a hegyek mélyéből előbányászott szén is hajdani növényzet­ben elraktározott nap-energiák halmaza), aképpen a világi tudomány is szivárvány-színekre bontása annak a tudásnak, amelynek kútfeje • az, kinek léte „világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet." Ezt az örök és kiapadhatatlan világosságot hozta a vi­lágra a második isteni személy, akiről a János evangélium eleje azt mondja, hogy az igazi világosság volt, mely megvilágosít minden világrajövő embert (t. 9.), aki a niceai hitvallás szerint „Lumen de lumine, Deus verus de Deo vero," „világ a világosságból" aki — ahogy Prohászka mondja, — mint ahogyan az, aki távcsövön át vagy egy kaleidoszkópban látta az örök világosságot, és elmondja, mit látott, azoknak, akik nem látták, úgy közvetítette az Isten-ember az emberiségnek az örök életre vonatkozó dolgokat. Ez a felsőbbrendű világosság, melyet a földre szállásakor a betlehemi csillag jelzett, legyen vezér-csillagod élted minden napján. Ezt kövesd, bármilyen nehezedre is esik néha. Vigyázz : a Szentírás szerint „az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világossá­got." Okát is adja ennek a világosságtól való elfordulásnak: mivel cselekedeteik gonoszak voltak (Jn. 3. 19.) Hány megtévesztő fény­csóvát gyújtott és gyújt meg az ember megtévesztésére, tőrbe-ejté­sére, a kárhozatba való csábításra az áltudomány, a fölvilágosodott­ság köpenyébe burkolózó gőg és élvezetvágy! Lidérc-fények gyúlnak ki élet-utad mentén, amelyek feledtetni próbálják veled az örök világosságot. Ne kövesd azt a csalóka fényt, bármennyire kápráztató is- „Amíg világosságtok van, higgyetek a világosságban, hogy a vi­lágosság fiai legyetek!" — mondja a Szentírás. A hegyibeszédben ezt olvashatod (Mt. 6. 21—3.) „ . . . ahol kincsed vagyon, ott leszen szived is. Tested világa szemed, ha sze­med jó, egész tested világos leszen; ha pedig szemed rossz, egész tested sötét leszen. Ha tehát a világosság, mely benned vagyon, sötétség, maga a sötétség mekkora?" „A szem, melyről itt szó van, természetesen a lelki szem, az életfelfogás, a gondolkodásmód, az érzület, amelyeken, mint szemüvegeken a világot nézzük. Ezek azok a lámpások, melyek vezetik és irányítják tetteinket, mint lépéseinket a szem. Ha tehát az ész és szív csak a földi javakra irányul, akkor sötétség borul az ember egész lelkére és cselekedeteire. Viszont, ha helyes szemmel nézzük a dolgokat, ha eszünk és szívünk a maga­sabbrendű eszményi és erkölcsi javakra törekszik, akkor megvilágo­sodik egész lényünk és helyzetünk, világos lesz életünk célja és az út, amelyen járnunk kell," — így szól az egyház magyarázata, melyet ezekhez a sorokhoz fűz. Abban a korban vagy, amelyben, mint szoktuk mondani, egy nagy átértékelésnek vetsz alá mindent, amit kisebb korodban, mikor a szülői és nevelői tekintély szemüvegén át

Next

/
Thumbnails
Contents