Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1933

11 Öntudatunk harccal kezdődik és harc árán adjuk ki a kézből a gyeplőt. Szabadságharc ez, a lelki szabadságé a testiség béklyói ellen, Egy francia író szerint az, aki kisebb korában nem tanul meg lemondana egy-egy ínycsiklandozó falatról, az később aligha lesz képes a nagy bűnök elkerülésére. Tanulj meg uralkodni a táplálkozási ösztönön, kerüld az érzéki élvezeteket és harcolj az elpuhultság ellen az egész vonalon, reggeltől-estig! Jelmondatod legyen: „Bármit teszel tedd helyesen és Istent dicséred vele." (Szt. Ágoston.) Ébresztő. „Tedd föl magadban reggelenkint,hogy öntudatos erkölcsi motívumokat viszel bele az életbe: nemcsak veszed, amint jön, hanem teszel is." (Prohászka.) Kedves Ifjú! Onos-úntalan hallod az aranyköpést: »Ki korán kel, aranyat lel«, »Morgenstunde hat Gold im Munde«, az iskolában latinul is: »Aurora Musis amica.« Köztudat, — concensus sapientium — az okos emberek közfelfogása a reggeli idő, a reggeli órák fontossága. Nem szükséges tehát tovább bizonyítanom. Egy, a gyakorlatból vett eset úgy is többet mond sok egyéb érvnél. Buffon fra/ncia író szeretett reggel lustálkodni, pedig akkor tudott legjobban dolgozni. Minthogy magától nem igen akaródzott a felkelés, hát meghagyta inasának, hogy hajnalban irgalmatlanul verje fel. Eleinte nem egykönnyen ment a dolog. Inasa azonban hajthatatlan volt a felkeltésben és gazdájának az ágyból való kihúzásában. Az író később hálásan írta meg ország-világ okulására, hogy inasa következetes és okos szófogadásának sok kötet könyvet köszönhetett. Ezek a korai kelés gyümölcsei voltak. Aki komolyan veszi az időt, az Odysseusként a szirének pillanatnyi élvezetét ígérgető csábításával szemben elvekhez, mint Odysseus árbocokhoz, köti magát. Álljunk meg itt, hiszen Ti már nem igen látjátok az antik, jelesül a görög kultúrát, annak Pamassusával, Kastalia forrásával és homérosi derűjével. Hát a világjáró Odysseus, akinek csavaros eszéhez képest a székely góbé észjárása kismiska, tudván, hogy a szirének éneke az ő és hajósnépének vesztét okozza, ha hívogatásának engedve a szigetükön kiköt, hajósainak a fülét jóelőre viasszal tömette be, önmagát pedig a hajó árbocához kötöztette, nehogy valamiképpen engedjen a csalogatásnak. Sőt meghagyta, hogyha azt a parancsot találná kiadni, hogy evezzenek a szirének szigetéhez, feloldás helyett kétszeresen kötözzék oda. A bölcs férfiú jól ismerte magát s általában az emberi természetet. /A félig haltestű szirének éneke csakugyan annyira megejtő volt, hogy annak hallatára meghagyta, hogy szedjék le róla a kötelékeket. Ezek azonban nem a gyönge, a hangulatnak engedő, hanem az előrelátó és elvekhez ragaszkodó Odysseus parancsához híven, megkettőztették kötelékeit, hogy az érzelem hatása alatt valamiképen bolondot ne tegyen. Az előbbi esetben ott vesztek volna, mint annyi más hajó emberei, akiknek csontjai ott fehérlettek a parton. így azonban szépen kikerültek a veszélyes zónából, mint akik nem tévesztették szem elől rendeltetélsüket. — Reggel nagyon sok a szirén hangú tartóztatás. Az ágyna<k szinte minden szála az a fiúnak, ami Gulliwernek a törpék sok cérna-