Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

54 ß) Tananyag és a használt tankönyvek. Az elvégzett tananyag mincl a nyolc osztályban teljesen azonos a nm. VKM.-nek 1926. évi 38.804. Y. sz. rendeletével közrebocsájtott Tanterv-ben közölt anyaggal, ezért annak részletezését nem látjuk szükségesnek. A használt tankönyvek jegyzékét lásd az Értesítő végén nyujtott Tájékoztató-ban. A végzett tananyagnak a felsőbb osztályok magyar nyelvi írásbeliéiben való feldolgozását a következőkben adjuk: V. osztály. 1. a) A Széchenyi-tér Szegeden, b) A Fogadalmi templom tere. (Leírás.) — 2. A magyar föld varázsa és átalakító ereje. (Fej tegetés „Az új földesúr" alapján.) — 3. A nyomorenyhítő tevékenységek célja és fontossága. — 4. Pázmány, a szónok, (Értekezés.) — 5. A művelt ember arcképe. (Jellemzés.) — 6. Beszéd a szegedi árvíz évfordulója alkalmával. — 7. „Egy ország lesz itt, egyetlen, s magyar!" (Az alapeszme kifejtése.) — 8. Milyen erkölcsi tanulságokat merítettem nagv szónokaink munkáiból? (Értekezés.) — 9. A magyar diák levele a Legfelsőbb Tanács tagjaihoz. VI. osztály. 1. A költői eszményesítés. — 2. Egy mese. — 3. Zrínyi és Szolimán. — 4. Arany János balladái. — 5. A regény hőse. — 6. Magyar népdal. — 7. A Himnusz és Szózat. — 8. Herczeg: Bizánc. — 9. Népszínmű. VII. osztály. 1. Az irodalom a nemzeti lélek tükre. (Értekezés.) — 2. A keresztény középkor világa. (Ismertetés.) — 5. Tinódi Lantos Sebestyén hazaíiassága és a jelen állapotok. (Jellemzés.) — 4. Párhuzam Zrínyi és Gyöngyösi között. — 5. Mikes Kelemen. (Jellemzés.) — Bessenyei föllépése. (Kor- és irodalomtörténeti jellemzés.) — Fazekas Mihály Ludas Matyija és irányzata. (Értekezés.) — 8. Kölcsey Ferenc lírája. (Jellemzés.) — 9. Kazinczy Ferenc működésének művelődéstörténeti jelentősége. (Értekezés.) VIII. osztály. 1. a) Az Evangélium útmutatásai a szociális törekvésekre, b) A Szózat, a Nemzeti dal és a Magyar ének 1919-ben c. költemények, mint a kor érzésének kifejezői. — 2. a) Az ősi magyar élet képe a „Zalán futásá"-ban. b) Tragikus elemek „A két szomszédvár"-ban. c) A cserhalmi ütközet. — 3. Eötvös regényírói érdemei. — a) A tenger jelentősége a nemzetek életében, b) A képzetalkotás jelentősége lelkivilágunk kialakulásában. — 5. Petőfi lírai nagyságának és rendkívüli hatásának fő okai. — 6. Tompa mély rokonszenve a természet iránt. — 7. a) A hit és a nemes érzés felemelő hatalma Az ember tragédiájában. b) A helyes fogalomalkotás az igazmondás szolgálatában. — 8. aj A századforduló lírájának tárgyköre, b) Az elektromos energiaátvitel.