Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

34 kitatarozott, hat szobából álló „Hatrongyos" lett. 1721. őszén nyílt meg az iskola első (parva) és második (principia) osztálya 110 tanulóval; 1722/23-ban a harmadik (grammatical és negyedik (syntaxis), 1723/24ben az ötödik (poesis) és hatodik (rhetorica) osztály. Az iskolának kezdetben 4, később 5 tanára volt, és külön tanerő foglalkozott az elemi előkészítő osztály minimistáival. A tanárhiányon osztályösszevonással, rendi növendékek vagy idősebb tanulók alkalmazásával segítettek. Iskolánk pedagógiai törekvéseit már ekkor is jellemezte, az értelem fejlesztése mellett, főképen az ifjúság lelki világának tudatos ápolása. A tananyag megválasztásában a tanár egyénisége szabadon érvényesült. A módszeres eljárásban is csak a korszak második felében kezdte éreztetni itt is a római Collegium Nazarenum Chelucci-Corsini valláserkölcsi és értelemfejlesztő módszere, és Cörver János rendfőnöknek 20 pontból álló módszeres utasítása: Methodus instituendae iuventutis apud Scholas Pias in Hungaria, 1757. Ez időbeli iskolánk padjaiból emelkedtek irodalmunk nagyjai közé Dugonics András, a magyar regényírás úttörője és Révai Miklós, a magyar nyelv nagy rendszerezője. 2. A Ratio Educationis korszaka. (1777—1806.) Az 1777-ben kibocsátott Ratio értelmében iskolánk három grammatikai és két humanitási osztállyal öt osztályúvá alakult. Az átalakulás különösebb zökkenő nélkül ment, de annál jobban megérezte iskolánk II. József németesítő rendelkezéseinek káros kihatásait: 1790-ben már csak 90 tanulója volt. A császár halála után azonban újra életbe lépett a Ratio, a három alsó osztályban magyarul, a felsőbb osztályokban latinul folyt a tanítás. Az iskola csakhamar nemcsak régi virágzására jutott, hanem 1792. december 11-én a bölcsészeti tanfolyam megnyitásával líceummá is bővült. Csak növelte hírét és látogatottságát, hogy 1799. december 11-én a szépművészetek istápolására bevezette a rajzoktatást. így érthető, hogy a korszak végén a II. József korabeli hanyatlás nyomai is eltűntek, és az egész Alföldnek és Délvidéknek egyetlen teljes középiskolája ismét közel 500 tanulót számlált. 3. A Nova Ratio Educationis korszaka. (1806—1850.) Az 1806-ban kiadott Nova Ratio Educationis iskolánkat hatosztályú nagygimnáziummá változtatta. Az elemi harmadik osztályból alakult a gimnázium első osztálya, a két legfelsőbb osztály pedig jelleget cserélt: az ötödik lett a rhetorica, a hatodik a poesis osztálya. Az,iskola tannyelvébe egységet hozott az 1843—44-i országgyűlés határozata: iskolánkban is most már nemcsak az alsóbb osztályokban, hanem a felsőbbekben is a tanítás nyelve a magyar lett, latinul már csak a