Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1931

24 tott koricentrációnak a követelménye. Bizonyos, hogy ez a koncentráció az exakt és a többi studiumok között nem hajtható végre olyan könynyen, mint a nyelvi, történeti és irodalmi tárgyaknál. Hiszen ezeknek majdnem ugyanaz, de legalább is szorosan érintkező a tárgyuk, ami az exakt tárgyakról nem mondható el. De ha a koncentrációnak ez a tipikus módja nem is hajtható végre, annál több a belső kapcsolat, amelynek kihasználása pedagógiai szempontból felbecsülhetetlen értékű. Maga az exakt módszer, az exaktságnak logikai mozzanata az, ami ezeknek a kapcsolatoknak a kiépítésére lehetőséget nyújt. Történelmi és irodalmi stúdiumoknál a tárgyi ismereteken van a hangsúly, nyelvi stúdiumoknál az idegen nyelv elsajátítása a középiskolában csak eszköz az irodalommal való foglalkozáshoz: ezzel szentben az exakt tudományoknak a középiskolában való tárgyalásánál a tárgyi teljesség mindig másodrendű marad a módszer megismertetésével, az exakt, racionális gondolkodás elsajátíttatásával szemben. A mohácsi vész történetének, Petőfi, vagy Goethe költészetének ismerete szükséges annak a kultúrközösségnek a szempontjából, amelyben élünk és amelybe bevezetni akarjuk a tanítványainkat: egy matematikai tételnek a tartalmára, vagy egy fizikai tüneménynek exakt megértésére viszont tulajdonképen csak annak van szüksége, aki speciális életpályákra fog lépni. A matematikai tételek levezetése és alkalmazása azonban logikus, racionális gondolkodásra, gondolkodási készségre, a használt kifejezések tartalmának mérlegelésére nevel, amire mindenkinek mindenkor szüksége van és ami ennélfogva minden más tantárgynál is alkalmazásra talál. Amit a stilisztikában a stílus szabatosságáról tanítanak, annak hatalmas, a legkülönbözőbb alkalmazásokban egyre visszatérő példája minden matematikai és természettudományi óra és mindkét tárgy tanárának számtalan esetben nyílik alkalma ezeket a kapcsolatokat tudatosítani, ami nemcsak koncentráció problémáját oldja meg, hanem mindkét tárgy tanításánál jelentékeny eredménnyel is jár. Yégre is a kifejezési készség az, amit a középiskola el akar érni. De az exakt stúdiumoknak értéke nemcsak ebben a propaedeutikus jellegükben van. A középiskolában előadott tárgyaknak nevelő értékűeknek is kell lenniök, kell tehát kapcsolatokat találni a jellemképzés problémáival is. Az exakt tárgyaknál első tekintetre nem szembetűnők ezek a kapcsolatok és szaktudományos és világnézeti szempontból nem is lehet erőltetés nélkül ilyeneket találni. Meg kell azonban gondolnunk, hogy épen az a logikai eljárás, a következtetés tisztaságának, az összes praemissákkal való számolásnak és a konklúzióban jogosulatlan általánosítások távoltartásának a követelménye, amit matematikai szigorúságnak nevezünk, szóval az exakt tudományoknak legsajátosabb módszere, maga is majdnem etikum és így föltétlenül nevelő erő: az igazságok tiszteletére, a megismert tényekből vonható következmények vállalására való nevelésben minden erőltetés nélkül alkalmazható.