Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1927

II 1721 őszén nyitották meg az I. és II. osztályt (parva és principia) 110 tanulóval, 1722-ben a III. IV. osztályt (grammatika és syntaxis), 1723-ban pedig az V. és VI. osztályt (poesis és rhetorika), az utóbbiakat a piarista lakás tőszomszédságában szintén egy elhagyott katonakórházban. A tanulók létszáma ekkor már 266 volt s ez a szám évről-évre emelkedett. A tanárok száma 4, majd később 5 lelt. A 6 osztályt 3 tanár, az elemi előkészítő osztályt (minimisták) egy külön tanár tanította.* Az 1777-i Ratio Educationis rendelkezése értelmében az intézet 5 osztályúvá alakult és a nagyváradi főigazgatóság alá került. Növekvő híre és a tanulók számának rohamos emelkedése arra bírja a fenntartó várost 1792-ben, hogy az intézetet főiskolává, lyceummá fejlessze, azaz két évfolyamos bölcsészeti tanfolyamot állítson fel; 1799-ben a Helytartótanács rendelete folytán külön tanszéket szervezett a rajz tanítására.** Az így kibővült intézet az Alföldnek és a Délvidéknek egyetlen teljes közép- és felsőiskolája volt, amelyben a messze földről idesereglett tanulók létszáma elérte a 430—450-et. Az I- Ferenc király által 1806-ban kiadott Nova ratio értelmében a 3-ik elemi osztály átkapcsolásával az eddigi 5 osztályos gimnázium 6 osztályúvá, nagygimnáziummá lesz (ellentétben a 4 osztályos kisgimnáziumokkal). Ekkor már a tanulók száma 700-on jóval felül van ; 1852-ben, amikor a gimnázium első (a régi elemi harmadik) osztályát szintén piarista kezére bízzák, itt is 20-25-ről 90-re emelkedik a létszám. A szabadságharc leveretése után az önkényuralom az oktatásügyet is nemzetellenes céljainak megfelelően alakította át: a középiskolákat gimnáziumokra és reáliskolákra osztotta fel s behozta a szakrendszert; a gimnáziumban a német nyelvet minden osztályban, a görög nyelvet a 3-iktól kezdve> valamint az érettségi vizsgálatot kötelezővé tette és végűi a tanítás nyelvéül a németet rendelte. Ez volt a Thun-féle rendszer, amely miután a város, az átalakítással járó költségeket fedezte, a régi nagygimnáziumot és lyceumot 8 osztályú gimnáziummá alakította, * Az első iskola-épületet 1732-ben emelte Szeged városa. Nyolc öl széles, szerény épület volt ez az eredeti, ideiglenes iskola-épület helyén, közepén egy széles folyosóval, amelynek két oldalán voltak a tanulószobák. 1793-ban emelte a város részint városi, részint piarista telken az Iskola-utcában azt az emeletes, tekintélyes épületet, amely 1866-ig volt a gimnázium otthona. 1736-ban kezdték meg a piaristák közvetlenül a templom oldala mellett a később Révairól elnevezett utcában négyszög alakban 12 személy befogadására alkalmas rendházuk építését több jótevő, köztük Eszterházy Imre primás anyagi támogatásával. Kibővítése s javítása 1773-ban történt meg Mária Terézia királyné közel 16 ezer forintos adományából. 1810-ben legrégib már lakhatatlanná vált részét a város lebontatta és helyébe újat, a térre néző emeletes részt emelte. A gimnázium és a rendház 1886-ban költözött át a Szeged város áldozatkészségéből épült mai modern épületbe. A gimnázium és rendház elhagyott épületeit nemrégiben bontották le a Fogadalmi templom építésének folyama alatt. ** A lyeeumban 4 tanár tanította a következő tantárgyakat: 1. bölcsészet, 2. történelem (pragmatica, egyháztörténet, magyar irodalom és császárok története), 3. mennyiségtan, 4. physica és gazdaságtan. Végzett növendékei az egyetemen a bölcsészeti karnál doktori szigorlatot tehettek. A lyceuin helyébe 1852-ben a gimnázium 7. és 8. osztálya lépett,