Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1927

t TIMINA ÖDÖN. Intézetünk szomszédságában, egy csendes utcában, zajtalan vissza vonullságban éldegélt egy öreg házaspár: Timina Ödön, ny. tornatanárunk és felesége. Az öregúr, amióla nem irányíthatta első tanítványai fiainak és unokáinak lépéseit tornatermünkben és udvarunkon, mintha egyszerre elvesztette volna azt a megifjító erőt, melyet az ifjúsággal való hosszú, négy és félévtizedes érintkezésből nap nap után merített, gyorsan elvesztette izmainak sokszor megcsodált mozgékonyságát, az öregség leverte a lábáról, úgyhogy nyugalomba vonulása óta alig látták volt tanítványai, ismerősei, tisztelői. Rokonain kivül a királyok királya volt éveken keresztül legpontosabb látogatója ennek a Philemon és Baucis megelégedetlségével visszavonult házaspárnak május végéig, amikor a patriarchának egy betegségi rohama hirtelenváratlan sírba döntötte hűséges ápolóját, akit hat nap múlva, anélkül, hogy felesége halálának tudatára eszmélt volna, ő is követelt az alsóvárosi lemetőbe. . . Timina Ödön neve elválaszthatatlan intézetünknek szinte félszázados történetétől. Első tanári éveit még a régi, azóta lebontott épületben, melyen az árvíz hullámainak a nyoma volt, töltötte, utolsó tanári év« pedig a franciáktól siralmas helyzetben hagyott tornateremben folyt le. E két határkő közé eső évtizedekben nevelte ő fegyelemre, sportszeretetre, ügyességre és józan testápolásra intézetünk ifjúságát harsány hangon, néha szigorral is, de mindig szereteltel. A mai testnevelési rendszer híve talán a mai kor szemüvegén át nézve, nem találja elég elevennek