Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1927

20 amelyek arányban állanak a háborúra forditolt vér- és pénzáldozattalA hóditások célja is mindig a gazdasági érdekekben adódik. A római impérium kialakításánál a gazdasági kérdések irányították a politika útjait. Még szembetűnőbb ez az újkor történetében. A 30 éves háborút befejező weszlpháliai békében Németország politikai szétomlásával a gazdasági hegemónia Francia- és Svédországra száll át. Nagy Péter Oroszország gazdasági existenciájáért — a szabad tengerért — vivja nehéz harcát a Keleti tengerért és az Azovi és Fekete-tengerért a svéd és török ellen. Angliát a politikai orientálásban a gazdasági érdek vezeti s ha a kontinensen folyó véres mérkőzésekbe beavatkozik, vagy a kontinensen vai>y a gyarmatokban jut gazdaságilag értékes területekhez. A Napoleon ellen folytatott véres háborúkban Anglia minden erejét harcba vitte, mert a politikai és gazdasági érdekei nem tűrhették az angol parlok közelében s a Belgium birtokában túlhatalmasra nőtt Franciaországot. 1870/71-ben a német egység helyreállításával kezdődik Németország hallallan gazdasági fellendülése, amely újabb véres háborúk csiráit veti el. A japán-orosz háború célja Korea birtokával a kinai piac biztosítása. A győzőnek természetadta joga, hogy a győzelem gyümölcseihez való jogát kimélet nélkül érvényesíti s országát a háborús veszteségekért kárpótolni s népének nagy anyagi előnyöket iparkodik szerezni legyőzött ellenfele rovására. 1871-ben Németország a Saár-mendence elfoglalásával kárpótolja magát s veti meg a némél ipar erős alapjait A versaillesi és trianoni béke-ultimátumok a kegyetlenül elnyomott nemzetiségek felszabadításának jogcímét hangoztatva, de a valóságban szövetségeseik megjulalmazására kimélet nélkül széttépték az osztrák császárságot és Magyarországot s hogy következetesek legyenek önmagukhoz Oroszországot sem kímélték s a Wilson-féle népfelszabadító elvek cégére alatt századok nehéz munkájával annyi vér és küzdelem árán egybeforrasztott óriási területét is szétrobbantották. Az igazi céljuk ezzel az volt, hogy Németországot Lengyelország visszaállításával keletről is megcsonkíthassák s Romániát Besszarábiával kárpótolhassák. Csak az a kérdés, mit teltek volna akkor,* ha Oroszország belső ereje össze nem roppan s az mint egyenrangú fél ül le velük a tárgyaló asztalhoz? A jogcím a nemzetiségek felszabadítása és egyesítése, tehát tisztán politikai volt. De a valóságban nemesebb, fenségesebb eszme nevében nagyobb bűnöket még az európai kultura megalapítása óta el nem követtek, mert hiszen a valóságban a cél a legyőzöttek gazdasági tönkretétele volt; e cél érdekében kimélet nélkül gázoltak át nemcsak a történelmi jogokon, amelyek megsértése mindig megboszulja magát, hanem népeken, nemzeteken s a hány népet felszabadítottak, épen annyit vetettek eddig Európában a török uralom letűnte óta nem hallott elnyomásba. Kitűnt, hogy a nemzetiségek felszabadítása komoly céljuk soha sem volt, mert ha erre törekedtek volna Európa térképét egészem máskép kellett