Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1927

III amelyben 1852-ben voll az első érettségi vizsgálat 22 tanulóval. Azonban a tanulók létszáma, amely a 40-es évek vége felé a 800 felé közeledett, 1850-ben 263-ra csökkent. Mikor 1860-ban a tanításban a magyar nyelv ismét jogaiba lépett, a tanulók száma annyira emelkedni kezdett, hogy az 1865,66. tanévben az I. osztályt párhuzamosítani kellett, 1879-ben pedig, mikor a szegedi tankerületi főigazgatóságot megszervezték, 3 első, 2 második és 2 harmadik osztály nyilt meg. Az 1879-i katasztrofális árvíz az intézet működését is megzavarta. A beiratkozott 850 tanulóból csak 204 tett vizs gálalot; a következő években a párhuzamos osztályok is feleslegessé lettek, de a város újjászületésével visszanyerte régi virágzását s ma újból a Délvidék és az ország egyik legnépesebb intézete. A piarista iskolák tanterve 1777-ig azonos volt főbb vonásaiban az akkor Európa szerte érvényben lévő középfokú oktatás menetével, mely a hit- és erkölcstan mellett a fősúlyt a klasszikus nyelveknek, főleg a latinnak szóban és írásban való elsajátítására helyezte, hogy a főcél, a klasszikusok lanulmányozása lehetővé váljék; a magyar nyelvet, történelmet és némi reális ismereteket csak mint a klasszikusok járulékait tanították. A közoktatásügyünket első ízben rendező Ratio óta alkalmazkodtak az előírt s fokozatosan módosuló tantervekhez, amelyek lassanként engednek útat az élet követelményeinek, használják fel paedagógiailag az egyes tudományok fejlődésében és történeti vonatkozásaiban rejlő értékeket s lesznek a nemzeti nyelv istápolói, a nemzeti érzés melegágyai. De azért minden korszakban feltűnnek az előirt tanmenet sima szövetén a speciális piarista tanítás- és nevelésmód erősen szembetűnő vonalai. A Ratio előtt a földrajz, hazai és világtörténet, mythologia és régiségtan tanításával csak a piarista iskolában találkozunk. A Rendfőnökök legfőbb gondja az egységes tanterv megállapítása, abban az ingadozás, kísérletezés megszüntetése s a tantárgyak között az egyensúly és a harmónia elérése volt. Nemcsényi Adolf rendfőnök, aki 1753/54-ben Szegedre tette át lakását, hogy megvesse e nagy reményekre jogosító intézet tanulmányi rendjének alapjait, továbbá a nagyhírű Horányi Eiek tanár s Tapolcsányi Gergely, híres magyar hitszónok, házfőnök s később rendfőnök, a Chelucci és Corsini piarista generálisok által készített s az ősi piarista kollégiumban: a Collegium Nazarenumban sikerrel alkalmazott tanrendszert vezetik be Szegeden is. Ez a módszer valláserkölcsi és értelemfejlesztő volt s arra irányúit, hogy az ismeretek halmozása helyeit olyan alapot adjon, amelyen építeni lehet. A rendfőnökök lálogatásaik alkalmával a tantárgyak methodikus kezelésére adnak utasításokat. Kubránszky rendfőnök 1729-ben meghagyja a tanároknak, hogy gondot fordítsanak a magyar írásbeli feladatokra. Szlopnyai Elek 1732-ben sürgeti a történelem szorgalmas tanítását, a magyar és német nyelvből hetenként dolgozatok írását és azok szorgalmas kijavítását. Ugyanő meghagyja, hogy az egyes tudományokból az ifjúság részére