Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1926

12 készíteti kivonatok lehetőleg rövidek, a magyarázatok kimerítőek, világosak s a tanulók felfogásához mértek legyenek. Tapolcsányi rendfőnök 1761-ben elrendeli, hogy a klasszikusok alapján induktív módszerrel tanítsák a grammatikát, mondattant s a tanulók dolgozatai a levont szabályok alkalmazására szolgáljanak. Tovább fejlesztik e tanrendszert Bajtay Antalnak,* későbbi erdélyi püspöknek és báró Cörver János rendfőnöknek** rendszeresen kidolgozott utasításai, amelyeknek felhasználásával készült el a Reitio Educationis ; ennek 5 osztályos iskola-typusa szintén piarista eredetű. A Szegeden működő, minden időben kitűnően megválogatott tanárok a tanulókkal az iskolán kívül is foglalkoznak : színdarabokat adatnak elő; pár évi ittműködés után arra bírják a városi tanácsot, hogy gyermekszinházat létesítsen ; a felsőbb osztályos tanulókat önképzőköri munkálkodásra és a hajlamaiknak megfelelő tanulmányokban való elmélyedésre szoktatják. Nem csoda, ha az intézetnek a 18. században két legnagyobb hírre emelkedett növendéke : Révai Miklós, az összehasonlító nyelvtudomány lánglelkű magyar úttörője és Dugonics András, irodalmunkban a népies irány megindítója azt vallják, hogy szellemi fejlődésük a szegedi „híres" intézetben indult meg s mindketten felöltötték tanáraiknak szerény, de megbecsült öltönyét s a kegyesrendbe léptek. De a legjellegzetesebb vonás a piarista oktatásügy megszervezésében és alkalmazásában a nemzeti érzés felébresztésére és ápolására irányuló állandó törekvés. Már az Olaszországból ideplántált tantervükben feltalálhatók ennek nyomai ; a Rend demokratikus szervezete is kedvezett a nemzeti irány felkarolásának, amelyre igen nagyhatással volt az is, hogy a rendtagokat az a vigasztalan helyzet, amelybe a magyarság a török kiverése után hazája ősi földjén belekerűit, gondolkodásra és elmélkedésre késztették. Bőven volt erre alkalmuk Szegeden is. A Palánk-városrész polgársága idetelepített német iparosokból, dalmát és szerb kereskedőkből és német katona-családokból állott; a Szent Demeter-templomban 3 nyelven kénytelenek prédikálni,*** iskolájukban feles számmal vannak az idegen anyanyelvű tanulók, mert a vidéken is ilyen, sőt még sokkal rosszabb állapotok vannak. Tehettek-e ilyen körülmények között mint lelkiismeretes tanárokésnevelőkegyebet,mint azt, amit megtettek mindenütt, ahol gyökeret vertek: hogy híven e nagymultú városnak régi történelmi tradícióihoz, a magyar szellemű művelődés ápolásával forrasszák magasabb erkölcsi egységbe tanítványaiknak lelkét s a magyar nyelv gondozásával, a magyar érzés és gondolkozás kifejlesztésével adjanak biztos alapot a gyermeki lélekben az ismeretek elsajátításáhozsalakítsák ki tanulóik egészséges lelki világát. * Methodus instituendae iuventutis apud Scholas Pias (kéziratban). ** Methodus instituendae iuventutis apud Scholas Pias in Hungaria 1757. *** A piaristák 1788-ig a Szent Demeter-templom plébániájának teendőit is ellátták. A szerb betelepített lakosság túlsúlyára nézve jellemző, hogy a kath egyházi körmenetek kigunyolására zavargásokat rögtönzött, amelyeket csak katonai karhatalom alkalmazásával tudtak elfojtani.