Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1925

6 eszményei felé. A nemzeti kaszinót nem úgy képzelte el Széchenyi, hogy privilegizált helyet kapjanak a kártyaasztalok, melyeken elúsznak majd az ősi várkastélyok, az ősi kúriák, a regi magyar do miniumok. Nem Széchenyi rakta a nemzeti kaszinó polcára a lovagias ügyek kódexét, melynek szabályai szerint kaszabolhassák egymást a magyarok, azok a magyarok, akik között még az apagyilkosnak is meg kellene bocsátani, hanem, hogy az a kaszinó egy egészséges magyar közélet kialakulásának tűzhelyévé váljék. A Lóverseny'Egyesület, a Duna-Gőzhajózási Társaság, a Tisza szabályozásának gondolata, az Al-Duna kérdése, a Lánchíd, az iparvállalatok és a részvénytársaságok alapításával nem könnyelmű tőzsdespekulációkra gondolt, hanem a munkától megihletett nemzet lelkének renaissanceára, annak nyomán a nemzet vagyoni megizmosodására, hogy azután jöjjön a nemzet politikai nagykorúsága. A szépen elgondolt, bölcs mérséklettel megkonstruált, az emberi lélek mélyéig hatoló csodás programm nem valósult meg Részben új, részben Széchenyitől negligált erők ragadták magukhoz a történelem lendítő kerekét. Es ebben rejlik Széchenyi nagy koncepciójának tragikuma. Fölgyújtotta a lelkekben az újításnak vágyát, de tűzfalat vonni a terjedő lángok elé mér nem volt módjában Fölrázta álmából a magyart, „útnak indította, de amikor örvény felé tániorgott nem tudott rajta segíteni." A magyar politikai élet hatalmas lelkek mélyéről előretörő viharok sodrába került. Kossuthnak szenvedélytől lángoló lelke elhódította Széchenyi hallgatóit. Az emberek nem lelki tisztulást, nem gazdasági megerősödést, hanem egyszerre a legteljesebb szabadságot kezdték szomjúhozni. Es Kossuthnak tüze fölperzseltea legnagyobb magyar fellegvárait. Kossuth radikalizmusa győzöttSzéchenyiről szóló tanulmányok megállapítják róla, hogy politikában el-f akart kerülni minden olyan kérdést, mely föl kelthetné a szenvedélyeket. Kerülni akarta tehát Ausztriával való viszonyunk feszegetését, kerülni akarta a nemzetiségi kérdés bolygatását. Mélyen Tisztelt Ünneplők, ezek mind. igazságok, azonban ilt is mélyebbre kell tekintenünk: Széchenyi lelkébe Bizonyos, hogy Széchenyi mindenkor számolt a lehetőségekkel, politikáját nem emberi szenvedélyekre alapította, minden ízében reálpolitikus akart lenni, azonban nemcsak a helyzet diktálta Széchenyinek a Hasburgokkal való békés megegyezést, a nemzetiségekkel szemben való türelmet, hanem elsősorban az ő lelkülete : illoyalítástól, erőszaktól irtózott. Magáramaradásának ez is egyik oka. Kossuthnak radikális propagandája Széchenyi legalitását népszerűtlenné tette. Nem hallgatták már. Kiesett a gyeplü a kezéből, a Vezetés Kossuthé lett. Kossuthé, aki nem akart hallgatni a bécsiekről, hanem leakart számolni velük, a nemzetiségi kérdés meg egyáltalában nem volt probléma neki. „Minő országról vagyon itt szó és kié a hon, melyről szó vagyon? Felelet : Magyarországról van szó s a hon, melyről szó vagyon, a magyaroké. E szóban fekszik a kérdés kulcsa." Tehát mindenképen radikális megoldás. Sokat vitatott kérdés : kinek volt igaza Széchenyinek-e,