Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1924

14 kötött ulilapot a talpunk alá, hanem a búcsúnál azzal bocsájtott el bennünket : „a viszontlátásra" — s ez a szó nem a konvenció frázisa volt, hanem valósággá lett és ha a régi tanítványok közül valakit csak egy napra is Szegedre vezet az útja, nem mulasztja el, hogy őt felkeresse. Mi pedig, akik itthon élünk, ma is vele élünk. Az élet hétköznapját, bajait, bánatait ép úgy megosztja velünk, mint az öröm napjait és sokan vagyunk, kiknél a családi pap szerepét Őméltósága tölti be szeretettel. A szeretet magvát vetette el lelkünkben a tanár, és a főigazgatónak gazdag aratása van a szeretet gyümölcseiben. S ez a szeretet, ez a hála, ma a régi tanítványok forró imádságát küldi az Egek Urához s kéri őt, hogy Prelogg Őméltósága az igazán megérdemelt legfelsőbb kitüntetést egy hosszú életen át boldogságban viselhesse. Ugy legyen I * * * Ezen könnyekig megható beszéd elhangzása után ünnepelt főigazgató átvéve a tanári kar és a cserkészek albumát, a püspök úr Őméltóságának becses megjelenését fiúi hódolattal köszönte meg, azután az üdvözlésekre a következőkben válaszolt: Méltóztassanak nekem megbocsátani, ha a meghatottság, az örömnek visszafojtott könnyei megremegtetik hangomat. Mert nekem mindennél nagyobb, értékesebb kitüntetés az, amely ma jutott osztályrészemül és ez, az a mindenfelől megnyilatkozott megbecsülés és szeretet. Juthat-e tanárnak szebb kitüntetés osztályrészül, lehet-e tanári munkának értékesebb jutalma, mint a megbecsülés és a szeretet? Hiszen Kalazanti Szent József Rendjének ez a fekete ruhája azt jelenti, hogy hordozója szeretettel akar nevelni és tanítani. Es ha ez a szívemből az ifjúság felé áradó szeretet ennyi megbecsülést, ennyi szeretetet hozott számomra, akkor nekem nincs mit kérnem többé. A szeretet sok kedves túlzásával annyi sok jót, annyi szépet mondottak rólam, hogy bármennyire szeretnék is erre legalább utólagosan rászolgálni, most nem lehet más válaszom., csak az, hogy: Domine non sum dignus ! A legmasabb helyről jött kitüntetés érdemeit is teljes meggyőződéssel másokra kell áthárítanom. Köszönöm ezt a kitüntetést legelsősorban nagyrészt már porladozó, áldott emlékű elődeim munkájának. Olyan tradíciókat hagytak azok rám örökségül, hogy azok nyomán tovább haladni nem volt nekem nehéz feladat. Áldott legyen emlékük ! Köszönhetem ezt a kitüntetést tanügyi főhatóságomnak, amely a 200 éves mult érdemeinek felismerésével az én személyemben a piarista Rendet, az intézetet, az én szeretett és minden elismerésre méltó tanártársaimat tüntette ki. Hálás köszönetet mondok dr. Lippay György főigazgató Ür Őméltóságának, aki eddig minden ügyemben annyi jóakarattal, jóindulattal, ma pedig olyan megtisztelő szavakkal, jókívánságokkal tüntetett ki. A hála, amelyre már annyiszor és ma is lekötelezett, fokozottabb munkára fog késztetni. Hálás köszönettel adózom az én szeretett tanártársaimnak nemcsak a gyönyörű