Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1922

53 VII. osztály, 1. A magyar ősköltészet nyomai. 2. A vallásos és hazafias gondolat egybeolvadása középkori himnuszainkban. 3. „Sursum cordal" Legyünk magyarok! 4. Zrinyi mint kora eszméinek megtestesítője. 5. A murányi Vénusz a magyar költészetben. 6. Mikes egyénisége. 7. Petőfi és a szabadság eszméje. 8. A prózai stilus fejlődése Kazinczy-ig. 9. A gyermek testi és szellemi életének ápolása. VIII. osztály. 1. „A közmoralitás több vagy kevesebb léte, nagyobb vagy kisebb súlya határozza el a nemzetek boldogságát." (Széchenyi.) 2. Vörösmarty a munkás, tettekben nyilatkozó hazaszeretet költőj'e 3 „A költészet kedves játékká aljasul, ha a kor nagy érdekeitől különválva, nem a létező hibák orvoslása, nem az érzelmek nemesítése után törekszik". (Eötvös.) Hogyan oldotta meg ezen elvét A falu jegyzőjében ? 4. a) „Kemény nem lehetett divattá soha, a divat sem fogja megölni soha", b) Barnabás. 5. Melyik magyar mű elolvasása hatott rám legjobban. Miért? 6. Egy nyolcadikos magyar diák cikke Petőfi Sándorról a centennárium évében egy külföldi diáklapban. 7. A gondolkodás és érzelem Madách: Az ember tragédiájában. 8. a) Gondolataim újabb irodalmi olvasmányaimmal kapcsolatban, különösen az erkölcsi értékek szempontjából, b) „Mit szűz hevében égő szív teremt, Költőt, művészt, hőst és nagy férfiat, És mindent, ami szép, jó, tiszta, szent, Tőled nemestől várjuk, hogy megadd." Vörösmarty. (Az anya-és csecsemővédelem kifejtése nemzeti szempontból.) Önképzőkör, A 83 éves önképzőkör 1922 szeptember 17-én tartotta meg alakuló gyűlését dr- Orbán János tanár vezetése mellett 81 rendes és 45 rendkívüli taggal. Ügyeinek vezetésére a kör az alakuló gyűlésen tisztviselőket választott. Elnök lett Miladinov Albin VIII. o. t., főjegyző Janicsek Ferenc VIII. o. t., pénztáros Juhász Árpád VIII- o. t., főkönyvtáros Szabó Mihály Vili. o. t., jegyzők Rózsa Andor és Rózsa Tibor VII. o. t., könyvtáros Wiedermann Szilveszter VII. o. t. A kör tagjai Sümegi Gyula tanár vezetésével zenekart is alakítottak. Az alakuló gyűléssel a munka megindult és megszakítás nélkül folyt az 1923. évi június 3-án megtartott zárógyűlésig. Volt 7 rendes, 6 ünnepi gyűlés, 2 szavalóverseny és 2 gyűlés csak zeneszámokkal, 1 megnyitó- és 1 zárógyülés. A gyűlések tartalmát szónoki beszédek elmondása, több irányú értekezések, elbeszélések felolvasása, zeneművek előadása, komoly és víg szavalatok, melodrámák, írásbeli és rögtönzött