Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

57 előtt való érdek. A szóban forgó követeléseknél nem áll fenn a kikerülhetetlen szükségesség esete. Ellenben teljesen indokolt a bennök rejlő egészséges eszmék és nevelő hatású elemek beillesztésének sürgetése a tanítás mai rendjébe és tárgykörébe. És ezen a ponton találkoznak a kérdéses törekvések az állampolgári neveléssel, melyhez különben eszmeileg és tárgyilag is közeli rokonság fűzi őket. Külön-külön nem vonulhatnak be az iskola falai közé; azért mindannyian a történettanítás segítségéért esedeznek, bogy legalább vezető gondolataikban, elveikben érvényesülhessenek a szerencsésebb helyzetben levő tárgyak versenyében. De a történettanítás a kért segítséget csak akkor adhatja meg, a különböző irányú kívánalmakat csak úgy elégítheti ki, ha mostani korlátait részben tágítják, részben célszerűbben vonják meg. A reform szükségessége három irányban mutatkozik: 1. a heti órák számának felemelése, 2. a tananyag osztályonkénti beosztásának módosítása és 3. a felvett anyag korhatárának kitolása, illetve a jelen történetének fokozott figyelembe vétele tekintetében. Legnehezebben vihető keresztül az első. Az egyik tárgy óraszámának emelése szükségképen a másikénak csökkentésével vagy pedig a heti órák számának szaporításával jár. Mindakét lehetőség nagy nehézségekbe ütközik és kényes érdekeket érint. De azért mégis meg kell történnie. A hozzá fűződő nagy érdekek, az életre és az állam számára való nevelés érdekei sürgetve követelik. Ma megvan hozzá a kellő háttér is. A világot rengető kataklizma nagyban éleszti a történeti érdeklődést s fokozza a történettanítás becsületét. Millió és millió tekintet mered a közelebbi és távolabbi múltba, hogy kifürkéssze a nagy válság létrejöttének okait. De a legtöbben riadtan eszmélnek történeti tudásuk fogyatékosságára, sajnálattal veszik észre, hogy az iskola épen a legszükségesebb részeket: az utolsó évtizedek történetét és mozgató erőit nem ismertette meg velők. Hogy legalább a következő nemzedéket megkíméljék e kellemetlen tudattól, pedagogusok és laikusok ritka egyértelműséggel sürgetik a történeti tanítás anyagának kibővítését, részben átformálását ; de a külső lehetőség megadására sürgetik a heti órák számának felemelését is. Mind a két irányban hivatalos részről is történtek már kezdeményezések. A szász kultuszminisztérium 1915. február 5-én kelt rendeletével az obertertia és untersecunda osztályokban épen a hazai történet és állampolgári nevelés érdekeire való hivatkozással egy-egy órával felemelte a történettanításra szánt heti órák számát.

1 A porosz vallás- és közoktatásügyi minisztérium pedig 1915. szeptember 2-án kiadott rendeletével mélyreható változtatásokat eszközölt a történeti anyag hagyományos beosztásában a legújabb kor 1 Vergangenheit und Gegenwart. 1916. óvf. 140. 1.