Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

48 zést igényel s hozzászoktatja a gyermeket, hogy a cél elérése érdekében alárendelje magát a többségnek, azonkívül szemmel látható példáját adja annak, hogy mindenkinek emberül meg kell állania a maga helyét, legjobb tehetsége szerint betöltenie szerepét, mert minden mulasztás, vagy fegyelmezetlenség zavarja a játék harmóniáját s veszélyezteti az eredményt. A játék jó példa arra is, hogy minden szerep rátermettséget követel s ha valaki rátermettség nélkül, tisztán beteges ambícióból vállal valamely szerepet, keservesen kénytelen tapasztalni az erején felüli vállalkozás kudarcát. A játék nem tűr protekciót, csak a teljes demokráciát és a munkamegosztás hatalmas szociális elvét ismeri.

1 A játék hatalmas nevelőerejének kiemelése természetesen nem foglalja magában azt, hogy minden játék egyformán értékes. Vannak játékok, amelyeknek semmiféle nevelőhatásuk nincsen, sőt ellenkezőleg károsan hatnak a gyermek erkölcsi vagy érzelmi világára. Idetartoznak elsősorban azok, amelyek durvaságra, az egymás iránti köteles tekintet elhanyagolására, tehát épen a játék szociális hatásainak paralizálására vezetnek. Különösen akkor válnak veszélyessé az ilyen játékok, ha szenvedéllyé fokozódnak s nemcsak más, több nevelő értékkel bíró játékok mellőzését, hanem a kötelességek lazább felfogását is eredményezik. Ezért fontos, hogy az iskola növendékei játékára is kiterjessze figyelmét s irányításával igyekezzék hasznosítani a benne lappangó energiákat. Tanár és tanítvány necsak az iskolateremben, hanem hébehóba a játéktéren is találkozzanak egymással. A játék közelebb hozza őket egymáshoz, több alkalmat ad a kölcsönös megismerésre és mindenekelőtt értékes szolgálatokat tesz az erkölcsi és szociális, végelemzésben pedig az állampolgári nevelés ügyének. A játékkal rokon s hatásaiban vetekedő egyetemes nevelő eszköz a testgyakorlás. Alapeszméje szerint a test edzése, ügyessé és hajlékonnyá tétele ugyan a rendeltetése, de erkölcsi kihatásainál fogva méltán sorozható az állampolgári nevelés eszközei közé is. Különösen a közösen végzett rendgyakorlatok szociális nevelő erejét kell itt kiemelnünk. A figyelemre, engedelmességre és egyéni beilleszkedésre nevelésnek, az egyed és a közösség függő viszonyának tudatossá tételére aligha lehet hathatósabb eszközt találni a közös tornagyakorlatoknál.

2 De a szabad- és szergyakorlatok is jelentékeny ethikai hatással vannak s akárhányszor mélyen bevágódó nyomokat hagynak a lélek tudatalatti régióiban, melyeknek létezéséről csak később szerzünk tudomást. A görög nevelés klasszikus példája minden elméleti fejtegetésnél meggyőzőbben mutatja, hogy a jól szervezett és helyesen irányított testedzés 1 Gaal M.: A jövő iskolája. Budapest, 1909. 22, s kk. 11. Nógrády L.: A játék értéke a nevelésben. Magyar Középisk. 1912. évf. 330. s kk. 11. 3 Kemény P.: Magyar testnevelési rendszer. Magy. Paedagogia 1914. évf. 509. 1.