Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1915

15 befolyását az állaraélet fejlődésére.

1 Vagyis úgy akarja berendezni a történelemtanítást, hogy az állampolgári nevelés szempontjából minél több és maradandóbb tanúsággal járjon a tanulóra nézve. Hogy menynyire szívén fekszik ez a gondolat, mutatja francia nyelven írott nagy pedagógiai munkája is, melyben a fejedelmi és nemesi ifjak nevelésére ad mély bölcsességre és sok élettapasztalatra valló tanácsokat.

2 Csak sajnálni lehet, hogy a hivatalos reformmunkálat, a Ratio educationis letér a piarista pedagogiaban oly erőteljesen kidomborított nemzeti alapról. De viszont érdeméül kell betudnunk az új tanrendszernek, hogy a földrajztanítás ésszerű átalakításával

3 és új tárgyak felvételével több lehetőséget ad az iskolának az állampolgári ismeretek elemeinek elsajátítására. így a gimnázium második osztályában heti másfél órában rendes tárgyként előadatja a természetjog és szokásjog legszükségesebb tételeit.

4 Még érdekesebb újítása, hogy a gimnáziumban heti két órában rendkívüli, a filozofiai fokon pedig egy órában rendes tárgyként collegium novorum publicorum címen egy új studiumot vezet be: a hírlapok olvastatását és magyarázását. Az újítás kifejezett célja a tanulók látókörének szélesítése és történeti belátásának mélyítése

5. Később az 1790—91-iki országgyűlés folyamán a Ratio educationis átvizsgálására kiküldött regnicolaris bizottság még messzebbmenő engedményt tesz az állampolgári nevelésnek, amikor sürgeti, hogy Magyarország statisztikája és közjoga „tulajdon igaz forrásaiból és az ország alkotmányával, valamint alaptörvényeivel kapcsolatban adassék elő."

;i Tervekben és reformokban tehát nincs hiány nálunk sem, annál kevésbbé a külföldön. Nem lehet eltagadnunk a haladást sem. A nemzeti s a vele karöltve járó állampolgári nevelés tárgyai bár lassan, de folytonosan tért nyernek az iskolában. De azért az eredmény nincs arányban a reáfordított tömérdek szellemi energiával. Az állampolgári nevelést távolról sem sikerül a köznevelés vezérelvévé, hátterévé tenni 1 In lectione historiarum in primis quaeretur Veritas, teneatur ordo debitus, obsenventur Jeges et consuitudines, mores, ritus saeri et profani, commercia, politia, studia, potontia, discipiina militaris, ipse etiam character seu genius populorum, inquirantur causae ortus, augmenti et interitus imperiorum; — notentur instructiones, quae mores et institutionem vitae respiciunt. U. o. 92. 1. V. ö.Takáts i. m 167. 1. 2 Politique chretienno aisaée et abrégée methodiquement a l'usage des jeunes princes et de la noblesse, Vienne. 1770. 8° 12 + 231. 1. 3 Ratio educationis totiusque rei literariae per regnum Hung. Pest. 1777. 206. s kk. 1. * Ü. o. 221. s. kk. 11. 5 U. o. 266. 312. 1. 6 Fináczy E.: A magyarországi középiskolák múltja és jelene. Budapest, 1896. 59. 1. Kármán M. : A nemzeti nevelés e3zméjének kialakulása 1848-ig. Budapesti Szemle, CXLVII. k. (1911.) 58. 1.