Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1914

4 egyik világrészből a másikba. Az anyaföld hátát feszülő izmok módjára vasútvonalak járják keresztül-kasul, országokat fűzve országokhoz. A modern gazdasági élet bonyolult szövedékével világrészeket fog át s érintkezést teremt olyan népek között, melyek korábban hír szerint is alig ismerték egymást. A kapitalisztikus rendszer az előrehaladottabb nemzetek gazdasági érdekeinek példátlanul álló összefonódását eredményezi s egyetlen, összefüggő gazdasági területet alakít a kultura számára hozzáférhető világból. A tőke az internacionalista eszmék és kozmopolita áramlatok leghasznosabb szövetségesének bizonyul.

1 A nemzeteknek főleg gazdasági érdekektől sugalmazott érintkezéséhez a külső formákat a diplomácia és a tudományos rendszerré fejlesztett nemzetközi jog adja meg. Az államok .nemzetközi joga mellett a nemzetközi magánjog, a nemzetközi büntetőjog, a nemzetközi perjog és a nemzetközi váltójog sorra kiemelkednek a szürke theoriák sorából és gyors léptekkel közelednek a teljes megvalósulás állapota felé. Mind megannyi új szemként kapcsolódik a nemzetek fokozatos egymáshoz közeledését, egymást megérteni akarását hirdető tények láncolatába.

3 A sűrűvé, mindennapossá vált érintkezés az internacionalizmus hatalmas áramlatát hozta Európa állami és társadalmi életébe, melynek külső megnyilvánulásai a legkülönbözőbb címeken összeülő nemzetközi kongresszusok és az egymást felváltó világkiállítások. A gazdasági élet indusztriálozódása folytán számban és jelentőségben egyre növekvő alsóbb társadalmi rétegek, a proletariátus jól szervezett és fegyelmezett tömegei mindjárt kezdetben az internacionalizmus zászlója alá esküsznek. A mult század derekán kiadott jelszó : „Világ proletárjai egyesüljetek" mind kevesebb visszhangra talál ugyan, de a klasszikus szociálizmus még mindig a nemzeti korlátokat túllépő szervezkedésben keresi eszményeinek megvalósítását. A proletariátus megmozdulásával párhuzamosan az érdekközösség kapcsolatokat teremt a többi társadalmi osztály tagjai között is. Az osztályérdek fogalma az internacionalizmusnak új és számottevő tényezőjét hívja életre. Végre a szellemi kultura legbecsesebb értékei: a tudomány, irodalom és művészet, korábban a nemzeti gondolat legerősebb pillérei is megroppannak az internacionális áramlat súlya alatt. A tudomány terén mindennaposak a nemzetközi összejövetelek. Az egyetemesebb érdekű problémák vállvetett kutatása s a tudósok állandó érintkezése rendes, megszokott dolgokká válnak. A tudományos élet legmagasabb 1 Ruedorffer J. J.: Grundzügo der Woltpolitik in der Gegenwart. StuttgartBerlin, 1914. 155. s. kk. 11. 2 Krisztics S. : A megíVjhódó nationalizmus. Magy. Társadalomtud. Szemle. 1914. évf. 489. 1.