Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1914

20 s ezokból, meg a természetükben, lelki összetételükben rejlő rokonságuknál fogva is jobban vonzódik hozzá, mint a reá nézve idegen, nehezen érthető germán világhoz. A kölcsönös érdek még közelebb hozza a két népet egymáshoz : Oroszország a két centrális hatalom romjain akarja kiépíteni kolosszális hatalmát, Franciaország bosszút akar állani a német birodalmon 1871-iki megaláztatásáért és századokon át gyakorolt vezető pozíciója elvesztéséért. A tengerszerzés és a veszendőbe ment gloire visszavivásának vágya szövetségbe hajtja a távol kelet és nyugat két hatalmas nemzetét. A francia nép valóban heroikus erőfeszítéseket fejt ki, hogy a halálos ítéletet, melyet számának stagnálása, sőt apadása mondott ki felette, feltartóztassa, súlyedő tekintélyét újra a régi fokra emelje és gyűlölt ellenfelén minél teljesebb revanche-ot vegyen Hihehetetlen áldozatokat hoz, hogy a degeneráltság és a belső korrupció ellenére katonai téren lépést tartson a sokkal szerencsésebb helyzetben levő német birodalommal, páratlan gazdagságával és a diplomáciai célok szolgálatába szegődtetett tőkéivel befolyást szerez világszerte, nagyszabású gyarmathatalommá küzdi fel magát, melynek kiterjedése messze túlszárnyalja hanyatló népességének igényeit. Kulturális, irodalmi és művészeti téren elért kétségtelen sikereit is iparkodik politikailag érvényesíteni. És e tömérdek áldozat mind egy meddő politikáért, az elzász-lotharingiai kérdés megoldásáért, a revanche eszméjéért. Ezért hanyagolja el Franciaország valódi érdekeit, ezért támogatja a cárizmus legmesszebb menő törekvéseit, ezért pazarolja milliárdjait holt befektetésekre. Mintha a revanche-on kívül más életcél nem léteznék számára : ébredező idealismusa, nemzeti érzése, elpusztíthatatlan életvágya és áldozatkészsége mind ezt az egyetlen célt szolgálják.

1 Mennyire élénken él a francia nép lelkében a revanche vágya és mennyire háttérbe szorít minden más politikai gondolatot, mi sem illusztrálja élénkebben, mint az a tény, hogy a német mellett másik ősi ellenségének, az angolnak is meg tudta bocsátani a multat, csakhogy szövetségesül nyerje Németország ellen. És ezzel Anglia is bekapcsolódik a centrális hatalmak ellen alakult blokkba. A szigetállam e lépése, bármennyire ellentétben áll az előző évtizedekben követett politikájával, nem lepte meg azokat, akik Anglia ujabbkori történetét ismerik. Mert Angliának, mióta tengeri hatalmasság lett, csak egy célja van : egyedül uralkodni a tengeren. Ezért fordul következetesen azon államok ellen, melyek flottája veszélyeztethetné tengeri uralmát: a XVI. században Spanyolország és Portugallia, a XVII-ben Hollandia, a XVIII-ban Franciaország, a krími háború idején Oroszország, a múlt • Kjellén i. ra. 39. s. kk. 11. Ruedorffer i. m. 77. s. kk. 11. Angyal i. h. 349. s. kk. 1L Frobenius i. m. 65. s. kk. 11. Ratligen i. m. 7. s. kk. Jl.