Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1912

35 Első pillanatban furcsának találhatjátok, ha azt mondom, hogy még a kimenésnek, a szavaláshoz való fellépésének is alkalmazkodnia kell a költemény természetéhez. Pedig úgy van. Komoly, vagy bánatos hangulatú költemény elszavalásához máskép kell fellépni, mint valami nevettető, víg szavalathoz. A testtartás, arckifejezés mintegy készítse elő a hallgatóságot a megfelelő hangulatra. Általánosan tapasztalható kezdő szavalóknál, hogy nagyon izgatottak. Ebből kifolyólag sietnek a szavalásra kijelölt helyre. Láthattátok magatok is, hogy egyik-másik majdnem úgy röpiil az emelvényre, szavalás után pedig a szó szoros értelmében leugrik onnan. Pedig fő a nyugodtság. Minden mozdulatotoknak tudatosnak kell lenni. Már egy visszás fordulat mosolyt idézhet elő a hallgatóság között, ami komoly darabnál nem jó ajánló. Lassan, kimért lépésekkel kell az emelvényhez menni, nyugodtan fellépni s ügyesen megfordulni. Ismételten csak azt ajánlhatom: mindent higgadtan. Mily komikus, ha a szavaló már fordulás közben meghajtja magát s azalatt már a költemény címét is megmondta. A fellépési ügyességre is csak hosszas gyakorlás után tehettek szert. Kicsinyes dolog, de mégis fontos lehet. Próbáljátok meg azért ilyenformán : Fellépés után egy pillanatra megálltok, a hallgatóságra néztek, meghajtjátok magatokat, azután ismét végig tekintetek a közönségen s csak ezután mondjátok a költemény címét. 4. Rz állás. A meghajlás természetes és könnyed legyen. Ezt is gyakorolni kell, mert a félszegség itt is hamar feltűnik. Legsikerültebbek a közepes maghajlások, melyeknél inkább a fejnek van szerepe, a fejjel együtt balról jobbra a törzset is meghajtjuk, de nem túlságosan mélyen. Nevetséget kelthet a tisztán fejbiccentésből álló meghajlás. Meghajlás után nyugodtan el kell helyezkedni a természetes alapállásba, mely annyiból áll, hogy jobb lábbal kissé előre lépünk s a test inkább a ballábon nyugszik. Ezt azonban csak általánosságban mondhatjuk ki szabályul, mert az alapállásnak is alkalmazkodnia kell a költemény természetéhez. Példákat majd gyakorlatban mutatunk, ha ismét együtt leszünk. Addig is a könnyebb megértés kedvéért el tudjátok képzelni, sőt talán már tapasztaltátok is az életben, hogy az állás jellemző lehet az emberre. Az emberek alapjellemvonására sokszor már -az állásból, a testtartásból következtethetünk. Figyeljétek csak meg, már iskolatársaitok közt láthatjátok, hogy más a testtartása a szerénynek, alázatosnak, mint a gőgösnek, büszkének. Említettem többek között, hogy a mellet nem szabad feltli3*